Költségvetés: hosszú távon látnak veszélyeket az elemzők

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői elemzésükben kiemelték: a nyugdíjpénztári vagyonnal kapcsolatos tervek hosszú távon kínálati oldali nyomást teremthetnek a helyi adósságpiacon, tekintettel a magánnyugdíj-alapok várhatóan csökkenő keresletére.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési szakértői hétfőn kiadott átfogó értékelésükben mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy ha a magán-nyugdíjpénztári befizetések áttereléséből eredő megtakarítások felét a finanszírozási igények - vagyis a kormánykötvény-kínálat - csökkentésére fordítják, az kedvező kötvénypiaci fejlemény lehet, mivel a kínálat csökkenésének mértéke így meghaladhatná a keresleti kiesés mértékét.

A Goldman Sachs szerint a piaci hatás függ attól is, hogy hányan lépnek át az állami rendszerbe. A kormányzati várakozásnál "konzervatívabb" feltételezéssel élve, ha például a magán-nyugdíjpénztári tagok fele átlép, az hozzávetőleg 1500 milliárd forint vagyonhoz juttathatja a kormányt. Ha ebből 540 milliárd forintot az állami társadalombiztosítási rendszer támogatására fordítanak, a kormány számára marad mintegy 940 milliárd forint - a hazai össztermék (GDP) éves értékének 3,3 százaléka - az államadósság csökkentésére. Ezzel azonban a kormány még mindig messze lenne az EU által felső tűréshatáraként megszabott 60 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta teljesítésétől.

Ha a kormányzati várakozásoknak megfelelően a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, azzal a GDP-érték 7,4 százalékának megfelelő összeg állna rendelkezésre adósságcsökkentésre - ismertették számításaik eredményeit a Goldman Sachs londoni elemzői.

 A Morgan Stanley szakértői mindazonáltal úgy számoltak, hogy ha a kormány a nyugdíjalapok teljes vagyonát bevonja az adósságcsökkentésbe, a GDP-érték arányában számolt adósságráta 10 százalékpont körüli mértékben csökkenne. A befizetések folyamatos átirányítása az állami rendszerbe az éves GDP-arányos deficit 1,5 százalékpontos csökkenését eredményezheti ahhoz képest, amennyi az államháztartási hiány egyébként lenne.

 Azonban mind a Goldman Sachs, mind a Morgan Stanley londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy mindez a nyugdíjreform visszafordítását jelentené, és az átállás hosszú távon valószínűleg nem lenne életképes.

    A Morgan Stanley e véleményének alátámasztására felidézte, hogy azokban az országokban, amelyekben nincs kötelező második nyugdíjpillér - mint például Nyugat-Európa legtöbb országában -, az állam több pénzt tud beszedni az első pillér számára, és ezt a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére használja. Tekintettel azonban a demográfiai folyamatokra, ez a rendszer "egyértelműen fenntarthatatlan" lesz hosszú távon.

    A ház szerint igaz ugyanakkor, hogy mivel a nyugat-európai kormányok több pénzhez jutnak az adófizetőktől a mostani nyugdíjasok ellátmányának kifizetésére, kevesebb hitelfelvételre szorulnak, mint például Magyarország vagy Lengyelország.

    Ez utóbbi országok pótlólagos költségeire szokás "a nyugdíjreform költségei" kifejezéssel utalni, és ez állt az EU statisztikai hivatalával (Eurostat) nemrégiben kialakult hiányelszámolási nézeteltérés mögött. "Úgy tűnik", mintha az késztette volna a magyar kormányt a nyugdíjpénztári tervek kidolgozására, hogy az Eurostat végül nem engedte meg a közép-kelet-európai országoknak a nyugdíjreform-költségek kivételét a hiány- és adósság-elszámolásokból - vélekedtek hétfői értékelésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.

    A Goldman Sachs citybeli részlegének szakértői szerint hosszabb távon a felvázolt nyugdíjpénztári művelet inkább kötelezettség-kezelésre, semmint tényleges adósságcsökkentésre emlékeztet, és összességében növeli a jövőbeni teljes állami kötelezettség-állománnyal kapcsolatos bizonytalanságokat. A kormánynak - a nyugdíjak kifizetésével - valamikor mindenképpen teljesítenie kell a nyugdíjasokkal szembeni kötelezettségeit. A remény az, hogy az adóintézkedések serkentik a munkapiaci részvételt, és nagyobb családokat eredményeznek, növelve a jövőbeni társadalombiztosítási befizetéseket.

    Ez azonban jelentős és hosszú távú kockázat: ennek az elképzelésnek a sikeréről akkor lehet majd beszélni, ha "a Matolcsy (György nemzetgazdasági) miniszter által remélt egymillió fiatal magyar megjelenik a munkapiacon - vagyis úgy húsz év múlva" - fogalmaztak a Goldman Sachs elemzői.

    A cég úgy összegzi hétfői elemzését, hogy a hétvégén bejelentett költségvetési tervek rövid távon javítják a magyar adóssághelyzet jelzőszámait, mivel az adósságállomány és az adósságszolgálati teher csökkenni fog, és a kormány jelentős vagyontömeget vesz át, amelyet a következő időszakban finanszírozás-kezelésre lehet használni; ez pozitív fejlemény.

    Középtávon azonban - különösen azután, hogy a pénzügyi szektorra kirótt válságadók kifutnak - a GS szerint a kormánynak alacsonyabb bevételekből kell majd teljesítenie az adósságszolgálati kötelezettségeket, éppen akkor, amikor az IMF-hitelek törlesztései esedékessé válnak.