KPMG: Alacsonynak számít a jövedelemadó a térségben

A felmérés azt mutatja, hogy a kulcsok 2010-es mozgása jórészt Európát érinti. A legmagasabb személyi jövedelemadót a világon még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben.

A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey című, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a legtöbb helyen változatlan adókulcsok mellett az általános felfelé irányuló tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést.

A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsa tekintetében a dán kulcsok csökkenésével jelenleg a vezető helyet Svédország lakosai foglalják el. A svédeknél a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa 2010-ben meghaladja az 56 százalékot. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az 50 százalékos legfelső kulcsot Japán tudhatja magáénak. A latin-amerikai térségben a 40 százalékos legfelső kulcsot Chilében fizetik.

Az európaiak után a következő legmagasabb kulcsokat az ázsiai-csendes-óceáni térség lakosai fizetik, az értékek azonban továbbra is szórást mutatnak. 2010-ben nagyon kevés mozgás volt, azonban az új-zélandi 5 százalékos és a malajziai 1 százalékos mérséklés által meghatározva az átlagos felső kulcsok 0,4 százalékkal csökkentek az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Az adókulcsversenyt a régióban továbbra is Hongkong és Szingapúr vezeti.

Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökkenő tendenciát mutató kezdeményezései. Mindazonáltal még mindig a közép- és kelet-európai régió rendelkezik a legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsokkal. Ez az (Európa többi részéhez viszonyítva) alacsony társaságiadó-kulcsokkal ötvözve pozitív tényező a belső beruházások elhelyezése szempontjából.

„A módosító javaslat alapján a személyi jövedelemadó kulcsa Magyarországon 2011. január 1-jétől 16 százalék lenne” – teszi hozzá Nink Gabriella, a KPMG Magyarország adórészlegének igazgatója. „Ez az összevont adóalapra és az egyéb tevékenységből származó jövedelemre (például kamat, osztalék, tőkenyereség, ingatlanértékesítés) vonatkozna. Az összevont adóalap tekintetében a „szuperbruttó” adóalap 2011-re érvényben maradna, azaz az adóalapot a 16 százalékos adókulcs alkalmazása előtt 27 százalékkal kellene növelni, így a tényleges adókulcs 2011-ben 20,32 százalék lenne. Ez az adónövelő tétel 2012-ben alacsonyabb lenne, 18,16 százalékos tényleges adókulcsot eredményezve, amit 2013-ban 16 százalék követne.”

„2011-től a Magyarországon nemzetközi szerződés vagy kölcsönösség alapján nem adóköteles jövedelmet egyáltalán be sem kellene vallani. A természetbeni juttatás mint fogalom 2011-től megszűnne. Mindazonáltal bizonyos jövedelem adóköteles maradna oly módon, hogy a kötelezettség a kifizető társaságot terhelné. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékok nem változnának 2011-ben, és erre a részre (még nem meghatározott) korlátot vezetnének be” – magyarázza Nink Gabriella.