késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Küszöbugrás válságadókkal
Ismeretes: a kormány összesen mintegy 350-360 milliárd forintot remél éves szinten a bankokat, a távközlési, energiaipari és kereskedelmi cégeket terhelő különadóktól, míg az 1998 óta a magánnyugdíjkasszákba befolyó járulékok 14 hónapra szóló átirányítása még legalább ugyanennyivel gyarapítja a büdzsé bevételi oldalát. A kiadási oldalon a közszféra lassan immár hagyományossá váló bérbefagyasztása mellett 5-10 százalékos leépítés, valamint a dologi kiadások 5 százalékos lefaragása egészíti ki a képet. Ezek a megtakarítások mintegy 25-30 ezer fő elbocsátását vetítik előre, a szombati kormányszóvivői tájékoztatón azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a leépítés jelentős részét teszik ki a nyugdíjazások, a létszámszűkítés pedig nem az olyan hagyományos közfeladatokat érinti, mint az oktatás vagy az egészségügy, hanem a közigazgatást, elsősorban pedig az annak árnyékában működő háttérintézményeket.
A személyi jövedelemadózás átalakítása – a hároméves átmenet első fázisaként – mintegy 450-500 milliárd forintot von el a büdzsétől 2011-ben, az egyensúly javításához azonban a kabinet számítása szerint hozzájárul a gazdasági bővülés megindulása is: a kormány 2011-re 3 százalékos GDP-növekedéssel számol, ezt Matolcsy György ambiciózus, de reális célkitűzésnek nevezte. Elemzők ugyanakkor éppen ezt a számot tartották a törvénytervezet legbizonytalanabb várakozásának.
A büdzsétervezet fogadtatása egyébként meglehetősen vegyes képet mutat.
Ennek oka, hogy a javaslat több, jelentős érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportot is negatívan érintett, ám például Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője e negatív hatások többségét érthetőnek és elviselhetőnek ítélte. Vannak azonban keményebb vélemények is. Míg a szakszervezetek a leépítéseket kifogásolják, a GKI elemzése szerint a jövő évre bejelentett adóátcsoportosítás biztosítja ugyan az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkenését, de rövid és hosszú távon egyaránt hátrányos a gazdasági növekedés tekintetében. Az Erste Bank együttműködésével kiadott anyag szerint egyébként 2011-ben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható, de a lakosság fogyasztása legfeljebb 1 százalékkal bővül, miközben a megtakarítások tovább emelkednek. Némileg tehát borúlátóbb a kutatóintézet a növekedés tekintetében, mint a kormány, és inkább az állami prognózis lóg ki a sorból, a szakértők többsége ugyanis nem számít 3 százalékos bővülésre.
A legfőbb hiányossága a büdzsének, hogy abban nem szerepelnek a szerkezeti átalakításokkal járó többletkiadások, noha ezeket közgazdászok elengedhetetlennek tartanák.
Felhívta emellett a Nomura londoni elemzőház a figyelmet arra is, hogy irreális a kormány feltételezése, miszerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, igaz, a büdzsében nem is szerepel ekkora összeg 2011-re. A visszalépések egyébként az államadósságot közel 10 százalékponttal, 70 százalék közelébe tudnák vinni a GDP arányában. Hosszabb távon azonban a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna a rendszer – áll a londoni feltörekvő piaci elemzők helyzetértékelésében.
Annak viszont várhatóan kedvező piaci fogadtatása lesz, hogy a tervezett hiánycél 2,9 százalékos, még ha ez hajszálnyival meg is haladja a konvergenciaprogramban lefektetett 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt.
A túlzottdeficit-eljárás alól azonban az EU-csatlakozás óta először kerülhet ki Magyarország, mivel első ízben teljesítheti a növekedési és stabilitási paktumban vállalt 3 százalék alatti hiányszintet. Ennek kedvező hatása lehet egyébként az ország uniós érdekérvényesítő képességére is, hiszen a tagországok többsége ezt a következő években nem mondhatja majd el magáról. Emellett a külső finanszírozási igényre is kedvezően hat az alacsony hiány, magyarán nem kell majd annyi állampapírt piacra dobni, igaz, számolni kell a magánnyugdíjpénztárak eddigi, durván 150 milliárd forintnyi keresletének kiesésével is. Ugyanakkor a várhatóan növekvő belső megtakarítások nyomán összességében lényegesen nagyobb lesz majd a belső kereslet, így a gazdaság sérülékenysége kedvezően változhat a következő években, és az IMF–EU-hitel törlesztése sem fog akkora gondot okozni.
Az átalakítások ütemezése
Megkezdi működését a Nemzeti EszközkezelőA Nemzeti Eszközkezelő Társaság jövőbeli működését is felvázolta szombaton Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. E szerint első lépésben a bajba jutott jelzáloghitellel rendelkező tulajdonos belső banki mentőprogramban vesz részt. A második lépéssel bekerül a Nemzeti Eszközkezelő nyilvántartásába, ahol a kormány állami garanciát vállal arra az adósságtörlesztési részre, amelyet az adós nem képes fizetni. A harmadik „fázisban”, szociális alapon, ha az adós egyáltalán nem tud fizetni, elveszíti a tulajdonát, és bérlakásra lesz jogosult.
Karácsonykor kerül pecsét a büdzsére
A nyáron módosított államháztartási törvény szerint a büdzsé tervezetét október 31-ig kell benyújtani a T. Háznak, e dátumot az idén tehát sikerült betartani. A törvényjavaslat általános vitáját november 16. és 18. között tartják az Országgyűlésben, a részletes vita után pedig a főszámokról (vagyis az egyes fejezetek kereteiről) december 7-én döntenek a honatyák. A módosító javaslatokról szóló december közepi szavazás után az egész törvényjavaslat zárószavazására december 23-án kerül sor.
A tehetősek nem kapnak családi pótlékot
A magas jövedelmű családok jövőre nem kapják meg a családi pótlékot – szögezte le Soltész Miklós szociális államtitkár a hét végén. A pontos összeghatár még kérdéses, de az már biztos, hogy milliós jövedelmi körről van szó – tette hozzá az államtitkár.
A Nemzeti Eszközkezelő Társaság jövőbeli működését is felvázolta szombaton Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. E szerint első lépésben a bajba jutott jelzáloghitellel rendelkező tulajdonos belső banki mentőprogramban vesz részt. A második lépéssel bekerül a Nemzeti Eszközkezelő nyilvántartásába, ahol a kormány állami garanciát vállal arra az adósságtörlesztési részre, amelyet az adós nem képes fizetni. A harmadik „fázisban”, szociális alapon, ha az adós egyáltalán nem tud fizetni, elveszíti a tulajdonát, és bérlakásra lesz jogosult.
Karácsonykor kerül pecsét a büdzsére
A nyáron módosított államháztartási törvény szerint a büdzsé tervezetét október 31-ig kell benyújtani a T. Háznak, e dátumot az idén tehát sikerült betartani. A törvényjavaslat általános vitáját november 16. és 18. között tartják az Országgyűlésben, a részletes vita után pedig a főszámokról (vagyis az egyes fejezetek kereteiről) december 7-én döntenek a honatyák. A módosító javaslatokról szóló december közepi szavazás után az egész törvényjavaslat zárószavazására december 23-án kerül sor.
A tehetősek nem kapnak családi pótlékot
A magas jövedelmű családok jövőre nem kapják meg a családi pótlékot – szögezte le Soltész Miklós szociális államtitkár a hét végén. A pontos összeghatár még kérdéses, de az már biztos, hogy milliós jövedelmi körről van szó – tette hozzá az államtitkár. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.