Le kell dolgozni 270 milliárdot

Közel harmadával haladja meg az éves államháztartási deficitcélt a költségvetés első tízhavi hiánya – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közzétett jelentéséből. E szerint a hiány az éves előirányzat 131,1 százalékára rúgott október végén, miközben tavaly csak 113,3 százalékot mutatott ugyanez az arányszám. Ez 270 milliárd forintos túllépés. A helyzet azonban annyiból korántsem reménytelen, hogy az idén nemcsak a társasági nyereségadó folyik be az év végén, hanem az új kormány által kivetett különadók is. Vagyis az egyelőre aggasztó hiánypálya ellenére – ahogy abban az elemzők is egyetértenek – jó esély van a GDP 3,8 százalékára rúgó eredményszemléletű deficitcél valóra váltására. Az október havi 43,6 milliárd forintos hiány egyébként úgy áll össze, hogy a központi költségvetés 53,5 milliárd, a tb-kassza pedig 7,7 milliárd forintos deficitet halmozott fel, miközben az elkülönített állami pénzalapok 17,6 milliárd forintos többletet értek el.

A bevételek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az eva-, a jövedéki- és a regisztrációsadó-bevételek meghaladták a tavaly októberi összeget, míg társasági és személyi jövedelemadóból, valamint áfából kevesebb folyt be az idén. Utóbbi folyamatok – az áfa kivételével – az adócsökkentésekkel magyarázhatók, míg az előbbi bevételek emelkedése a kilábalás és a gazdaság lassú fellendülésének jele lehet. Igaz, a jövedéki adó kapcsán az NGM jelentése is figyelmeztet: a 2009. októberit mintegy 25 százalékkal meghaladó előző havi bevétel elsősorban a dohánytermékeknek köszönhető. Ennek oka azonban az, hogy a tavaly év közepi adóemelést megelőző készletezés miatt a bázishónap – vagyis 2009 októbere – kiugróan alacsony bevételt mutat. Hasonló folyamat figyelhető meg a szeszes italok és egyéb jövedéki termékek körében, melyek értékesítéséből az idén közel 18 százalékkal nagyobb összeg folyt be az államkasszába.
Ha a kiadásokat az előző évi októberi adatokhoz mérjük, a tb-alapokhoz történő költségvetési hozzájárulás 82 milliárd forintos többlete tűnik fel. Ennek azonban a tavalyitól eltérő finanszírozási rend az oka: a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a költségvetési támogatásokat az idén havonta folyósítják, míg tavaly csak három alkalommal, márciusban, novemberben és decemberben volt átutalás. Az Egészségbiztosítási Alap pedig – a járulékcsökkentés ellensúlyozásaképpen – eleve jóval nagyobb büdzsétámogatásban részesül az idén, mint tavaly.