Miként lesz 400 ezer új munkahely négy év alatt?

A kormány részletes elemzést tett közzé, hogyan valósítható meg az egymillió új munkahely tíz év alatt, és a 400 ezer 4 év alatt.

A kormány alappálya szerinti a növekedés 2010-ben 0,8 százalékos lehet. A következő évben 2,5 százalékkal gyorsulhat a gazdaság, míg utána rendre: 3,3, 3,6, 3,5 és 2015-ben 3,4 százalékos növekedéssel számol az NGM.

Azonban az alappályát módosítják a kormány gazdaságra gyakorolt intézkedései.
Ez segíti elérni a 400 ezer új munkahelyet 4 év alatt. A normatív pálya arra számít, hogy a vállaltok kilátásai javulnak és a foglalkoztatás növelésével párhuzamosan növelik beruházásaikat.

Az államháztartás hatékonyságának növelése miatt azt feltételezik, hogy a munkahelyek a magánszektorban jönnek létre.
Ezt egészíti ki az EU-s források növekvő és hatékonyabb felhasználása – olvasható az NGM elemzésében. Emellett az állam jelentős beruházásokat hajt végre 2013-tól kezdődően.

A normatív pályának köszönhetően – mely a kormány intézkedéseit takarják – gyorsulhat 5 százalékos szintre az éves GDP növekedés. 2015-re 3 ezer milliárd forinttal haladja meg a nominális GDP az alappályát – feltételezi az NGM. A feltételezés szerint a munkanélküliség a 2010-es 11,3 százalékról 2015-re 5,1 százalékra csökken.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmányában nem látható, hogy milyen tényezők hatására csökkenne ilyen meredeken a munkanélküliség.
A kormányzat adatsorából kiderül, hogy a közszféra létszáma évente átlagosan 1 százalékkal szűkül a teljes foglalkoztatottak arányában.

A versenyszférában 2012-ben 2,5 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak száma, 2013-ban 3,9 százalékos foglalkoztatási növekedéssel számol a kormány a versenyszférában, mely összességében 2,9 százalékos foglalkoztatás-bővülést jelent, vagyis kiszámolható: a közszféra létszáma 1 százalékkal szűkül ebben az évben.

A minisztérium nem közli, hogy miből adódik a közszféra létszámának folyamatos zsugorodása. A Világgazdaság Online számításai szerint a közszféra létszáma évente hozzávetőlegesen, a minisztérium által közölt adatok alapján 40 ezer körül zsugorodik. A 695 ezres létszám 500 ezer körülire csökkenhet 2015-re.

A minisztérium tanulmánya nem szól a különböző válságadók növekedést fékező hatásairól és arról sem, hogy a különadóval sújtott vállaltok elhalaszthatják beruházásiakat – melyben nemzetközi elemzők egyetértenek. A pénzügyi intézeteket és az egyes szektorokat terhelő adók éves szinten mintegy 360 milliárd forintot tesznek ki, mely 2012-ig jelenlegi formájában marad a rendszerben.

Az állam finanszírozási igénye ebben az évben megnő, és 2013-ban is jelentős: több százmilliárd forinttal romlik az államháztartás egyenlege az adósságszolgálat miatt. Ennek ellenére a foglalkoztatottak száma 3,9 százalékkal fog bővülni az NGM szerint.