Nyugdíj: az államosítás a veszteség elkönyvelése

Az előző év végén a pénztárak vagyona 2600 milliárd forint volt, a miattuk felhalmozott államadósság 3400 milliárd forint – írta Kun János, az MTA-KTI blogján. A magánpénztárakhoz állam által utalt járulék 2010-ben havi szinten 30 milliárd forint, mely az első 9 hónapban 270 milliárd forintot tett ki.

Ez tovább növelte az államadósságot, mely így már 3670 milliárd forint abból adódóan, hogy létrejött a kötelező magánpénztári rendszer.

A magánkasszák vagyona a PSZÁF adatai szerint 2010 júniusában meghaladta a 2800 milliárd forintot, melyből 1383 milliárd forintot államkötvényben tartottak a pénztárak. Ennek alapján, ha nem csökkennek a hozamok, a Világgazdaság Online számítása alapján a magyar államnak folyamatosan növekvő kamatkiadásokkal kell szembenéznie, mely ebben az évben majdnem elérte a 100 milliárd forintot, az első 9 hónapra 75 milliárd forint.

Így az államnak 3745 milliárd forintjába került a magánpénztári rendszer 2010 szeptemberéig, a kasszák vagyona pedig elérte a 3050 milliárd forintot a Stabilitás Pénztárszövetség adatai alapján. Látható, hogy a második pillér létrehozása hiányt generált, mely a reform támogatóinak érvelése alapján hosszabb távon térült volna meg: akkor, amikor a pénztárak megkezdik a kifizetéseket.

A kialakításból adódó veszteség 700-800 milliárd forint közötti, mely 13 évre elosztva 55-60 milliárd forint éves szinten. A 2010-es évben csökkenhetett az állam vesztesége, ha figyelembe vesszük a majdani kifizetéseket.

Oszkó Péter a magánpénztári rendszerrel kapcsolatban megjegyezte: érdemes előre takarékoskodni, ha van egy meglévő adósságunk mellyel képesek vagyunk megküzdeni. A jövőbeni adósságról logikusan feltételezzük, hogy finanszírozása később drágább lesz (mely a demográfiai folyamatok miatt következik be szükségszerűen), így érdemes takarékoskodni – írta blogján Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter.

2010 első 9 hónapjában 345 milliárddal nőhetett a nyugdíjreformból fakadó államadósság: a képet árnyalja, hogy a kamatterhek magas szintje nem csak a reformból fakad. A magánkasszák gyarapodása 450 milliárd forint, ha a tavaly év végi bázishoz, a 2600 milliárdhoz viszonyítjuk a Stabilitás által közölt 3050 milliárd forintot.

Ha most „államosítja” a kormány a magánpénztári rendszert, és elkölti, ez az elveszett 700-800 milliárd forint már nem fog megtérülni.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatti reform fix költsége a 8 százalék járulék átutalása, változó költsége a kamatteher (a kasszák portfólióiban az állampapírok 50 százalék felett találhatóak meg), melyet több tényező közt a fiskális politika és a makrogazdasági körülmények befolyásolnak.

„A kormány maffia-módszerrel tereli vissza a pénztártagokat az állami rendszerbe” – mondta Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdásza.

A nyugdíjszakértő elmondta, hogy a kasszák működési költsége 20 milliárd forint évente, így 13 év alatt 360 milliárd forintra rúghat.

A közgazdász kiemelte: az adósság finanszírozásának magas kamatai nem csak a magánkasszák miatt keletkezett, például a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésével is veszteség érte az országot – húzta alá. Ez növelte az államadósságot, így a kamatterheket is – érvelt Simonovits András. Hozzátette: csak a Kósa-Szijjártó nyilatkozat 100 milliárd forint kárt okozott az országnak.

Helytelen, hogy a szocialista párt lopásról beszél, ugyanis ez nem lopás, hanem felélés. Azzal hogy jövőre 530 milliárd forintot öntenek a költségvetésbe állami kárt okoznak – érvelt a szakértő.

Az Európai Unió nem biztos, hogy elismeri a kormány tervét, hiszen nem adósságcsökkentésre fordítják az átáramló összegeket. A Bajnai-kormány idején 90 milliárd forint áramlott vissza az államhoz az átlépések miatt, melyet nem adósságcsökkentésre fordítottak, de az EU akkor nem foglalkozott a tétellel, az ország a csőd szélén állt – fogalmazott Simonovits András.

A magánkasszák bevezetésének első négy évében az Orbán-kormány volt hatalmon: akkor miért nem hozták rendbe a pénztárak kérdését? – tette fel a kérdést az MTA nyugdíjszakértője.

Simonovits András a fiskális politikán túl monetáris politikát is kritikával illette: „Ha Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke puhább pénzpolitikát folytatott volna, nem erőltette volna az erős forintot, és Simor András nem hagyta volna 230-as szintig erősödni a forintot 2008-ban szigorú kamatpolitikával, akkor kisebbek lettek volna a kamatterhek”. Hozzátette: a magánpénztári rendszer is ártott, de „nem ez a fő bűnös” a magas kamatterhek miatt.

Új állami nyugdíjrendszer

A kormány friss tanulmányában azzal számol, hogy 2020-ig létrejön az 1 millió új munkahely. A Nyugdíjbiztosítási Alap ezzel 2022 és 2025 között pluszba kerülne, a 2060-ig tartó kitekintés többi éveiben a rendszer hiányt szenved el.

A 2020-as évekre a foglalkoztatottak száma eléri a 78 százalékot, 2060-ra 82,7 százalékra növekszik ez a szám a tanulmány szerint. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint 56 százalék a 15-64 éves korúak foglalkoztatási rátája.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bruttó egyenlege 2030 után már deficitet mutat. 2060-ra a GDP százalékában már 1,7 százalékos hiánnyal működne a kivetés szerint

A magán-nyugdíjrendszer kialakításával, 2030 után a magánkasszák a GDP több mint 1 százalékával járultak volna hozzá a nyugdíjak kifizetéséhez, ez a rendszerszerű működésben elérte volna a GDP 2 százalékát