Nyugdíjdilemma: 890 milliárd forintért megy a harc
A cikkhez tartozó jegyzetünk itt olvasható!
Összesen tehát közel 890 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét a visszalépők az előzetes számítások szerint, ez szinte teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül. Ezalól egy 78 milliárd forintos tétel a kivétel, ez ugyanis a központi költségvetés bevételének számít, ám valójában itt is nyugdíjjellegű kifizetések forrásáról van szó: többek között a különböző mezőgazdasági és ipari, például a bányászjáradékok finanszírozásáról. A „lényeg” tulajdonképpen nem is az, hogy a központi költségvetésnél is mutatkozhat néhány tízmilliárd forintos javulás a visszalépéseknek hála, hanem az, hogy a járulékok visszaterelésével és a tagok visszatérésével ténylegesen egyensúlyba kerül a nyugdíjkassza.
Az állam ugyanis évek óta – tulajdonképpen a magánkasszákat életre hívó 98-as nyugdíjreform óta – egyre nagyobb összegekkel járul hozzá a tb-kassza költségvetéséhez. Ez az összeg az idén – a költségvetési előirányzat szerint – már 1206,8 milliárd forintot takar, ebből 907,6 milliárd forintot a büdzsé az első kilenc hónapban már át is utalt a nyugdíjalapnak. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a tetemes szám teljes egészében a magánkasszák „rovására” írható, az ugyanis, hogy a tb-járulékból 8 százalék október 31-ig a pénztárakhoz került, „csupán” 350-360 milliárd forintos kiesést okozott. A fennmaradó hiány a járulékok változásának és a tb-kassza eredendő deficitjének köszönhető. Éppen ez a helyzet szűnik meg a tervek szerint 2011-ben, amikor is a bevételek – egy alig 415 milliós, a büdzséből származó, elszámolásból eredő tételt leszámítva – teljesen fedezni fogják a kiadásokat. Az idősek megnyugtatására azonban egy kormányzati háttéranyag is leszögezi: ha a számítottnál kevesebben lépnek vissza a tb-kasszába, a nyugdíjak folyósítására természetesen fennakadás nélkül sor kerül, csak éppen a hiányzó milliárdokat – ahogy eddig is –, az adóbevételekből kell finanszírozni.
Amennyiben viszont a kormányzati számításoknál is többen lépnek vissza az első pillérbe a következő hónapokban, az így szerzett bevétellel a kormány az államadósság mértékét kívánja lefaragni. Elemzők szerint a jelenleg valamivel 80 százalék alatt tartózkodó GDP-arányos államadósság-mutató akár 70 százalék környékére is csökkenhet egy tömeges visszalépési hullám esetén. Időközben kezdenek kiderülni a vagyonkezeléssel kapcsolatos részletek is. A 2011-es költségvetési törvényjavaslat ugyanis egy az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapot emleget: valójában idekerül a magánkasszákból viszszalépők vagyona, és ez az alap utalja át aztán a megfelelő összegeket a központi költségvetésnek vagy a tb-kasszának.
Míg tehát az idén visszalépett egykori kasszatagok egyenlegjavító hatását a költségvetés az adóssággal kapcsolatos bevételek között számolta el, jövőre mindez külön soron jelenik meg a büdzsében. A vagyon kezelését a tervek szerint az Államadósság-kezelő Központra bízzák, az esetleges ingatlanvagyon-elemek pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülnek. Ami az értékpapírok eladását illeti: azzal a kormány is tisztában van, hogy a jelenleg még a magánnyugdíjpénztárak kezelésében lévő részvények, kötvények egy hullámban történő értékesítése nemcsak az árakat nyomná le, hanem komoly piaci zavarokat is okozna. Ezért a már említett, hamarosan életre hívandó alap csak fokozatosan teszi pénzzé azt az 530 milliárd forintot, amelyre a büdzsének jövőre szüksége van. Mindez pedig együtt járhat az államadósság csökkenésével is, hiszen a tagok vagyonának egy jelentős része magyar állampapírokban van: ahogy az idén visszalépett pénztári tagok esetében, úgy ezeket az államkötvényeket a jövőben is el lehet számolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.