Oszkó: Demográfiai bombán ül az állami nyugdíjrendszer

A 800 milliárdos megtakarítás abból fakad, hogy a magánpénztári rendszer olyan nyugdíjkifizetéseket biztosított volna, aminek járulékbevételekből nem lesz fedezete, akkor sem, ha a mostani pénztártagok visszalépnek. A most visszalépők ugyanis már nem fizetnek járulékot, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, helyettük viszont sajnos a demográfiai adottságaink miatt nem lesz elég új járulékfizető.

A magánnyugdíj-pénztárak tőkefedezeti rendszere a demográfiai problémát úgy semlegesítette volna, hogy a következő évtizedek nyugdíjasainak ellátását, illetve annak egy részét megfelelő járulékbevételek híján saját előtakarékosságokból összegyűjtött vagyonunk fedezné – írja az egykori pénzügyminiszter.

Ezt a vagyont a költségvetés el kívánja költeni néhány év alatt, miközben a kormányzati kommunikáció azt állítja, hogy a következő évtizedekben, amikor a most visszalépők majd nyugdíjba mennek, az állam kifizeti a többletet, de megválaszolatlan az a kérdés, hogy miből. Mert a visszalépő, de már nyugdíjas generációktól akkorra már nem lesz járulékbevétel, s előre láthatóan másoktól sem lesz elég, jegyezte meg Oszkó.

A kormány által ígért 1 millió új munkahely és 1 millió új gyerek és abból majd növekvő járulékbevételek nem pótolják az így keletkező lyukat. A jelenlegi gazdaságpolitika alapján egyelőre ugyanis úgy látható, hogy nem lesz nagyszámú új munkahely, és az elkövetkező 10 évben nem is lesz potencionálisan foglalkoztatható további 1 millió ember. Mert a probléma nem csak a foglalkoztatásból, hanem a demográfiai sajátosságokból is fakad, tette hozzá.

A helyzeten az sem segítene a volt pénzügyminiszter szerint, ha a népszaporulat az elkövetkező néhány évben váratlanul megugrana, mert ettől még legalább 20 évig nem nő az aktív foglalkoztatottak és járulékfizetők száma. Ha ki is alakulna egy új Ratkó-típusú generáció a most éppen aktív Ratkó-unokák gyermekeiből, azaz megismételjük a sokat kritizált történelmet. A mostani nyugdíjbombát is jelentős részt az eredeti Ratkó-korszak által keltett demográfiai hullámok okozzák, Oszkó véleménye szerint.

A problémát az sem oldaná meg, ha a nyugati országok példáját követve a bevándorlási politikával próbálkozna a kormányzat. Hisz láthatóan ezekben az országokban is óriási feszültségekhez vezetett. Magyarországon pedig beláthatatlan következményei lehetnek ezen lépésnek, hisz a saját meglévő kisebbségeinkkel kapcsolatos problémákat sem tudjuk kezelni, szögezte le Oszkó.

Így egyértelmű, hogy évenkénti GDP 3 százaléknak megfelelő lyuk tátong az elkövetkező évtizedek nyugdíjrendszerén, foglalta össze a helyzetet.

Azokra az olvasói reakciókra melyek a magyar modellt a nyugati országok nyugdíj rendszerével vetette össze, úgy reagált a volt pénzügyminiszter, hogy Svédországban van tőkefedezeti rendszer. Természetesen az állami felosztó-kirovó rendszer mellett, annak kiegészítéseként, ahogy egyébként nálunk is működik, tehát lényegében ugyanaz a logika, írja.

Kétségtelen, hogy a tőkefedezeti rendszer súlya kisebb (az állami nyugdíjjárulék 18,5%, amiből 16% megy a nyugdíjalapba, a maradék 2,5 százalékot pedig a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet - A szerk.), de valószínűleg a demográfiai lyuk is kisebb a rendszerben, illetve lényegesen magasabb a megtakarítási és öngondoskodási hajlandóság, jegyezte meg Oszkó.

Az igaz, hogy a felosztó-kirovó rendszer is egyéni számlarendszerben működik, de mint ahogy az kiderült, hazánkban egyáltalán nem ezt akarják bevezetni, mert nyugdíj-megállapítás szabályai nem fognak változni, csak egy egyéni pontrendszer alapján könnyebben lehet majd előre számolni a mostani szabályok szerinti nyugdíjat, szögezte le a volt miniszter.

Azonban egy tényleges virtuális egyéni számlával szemben nálunk ezek szerint megmarad a tb nyugdíjszámítás felső korlátja, azaz az a tény, hogy hiába fizetnek valakinek kiugróan magas jövedelme után járulékokat (vagy most már nevezzük nyugdíjadónak), az állami nyugdíja mégsem emelkedik azzal arányosan. Valójában például a legmagasabb jövedelműeknek ezért nem is éri meg átlépni az állami rendszerbe még akkor sem, ha akár el is vesztenék teljesen az állami nyugdíjat, mert önmagában pusztán a jövedelemarányos tagdíjbefizetéseikből nagyobb pénztári járadékszolgáltatásra tudnak jogosultságot szerezni, mint amennyit a társadalombiztosítástól valaha kapnának. Emiatt pedig még a jelenlegi fenyegetett állapotban is elsősorban azok fognak visszalépni, akiknek alig van megtakarításuk a pénztári számlájukon (mert mondjuk csak minimálbér után teljesítettek befizetéseket) és a magasabb számlaegyenleggel rendelkezőknek még mindig kérdéses, hogy érdemes-e visszalépni egy látszólag egyéni számlás, de valójában továbbra is erősen felülről korlátos tb nyugdíjért.