A 800 milliárdos megtakarítás abból fakad, hogy a magánpénztári rendszer olyan nyugdíjkifizetéseket biztosított volna, aminek járulékbevételekből nem lesz fedezete, akkor sem, ha a mostani pénztártagok visszalépnek. A most visszalépők ugyanis már nem fizetnek járulékot, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, helyettük viszont sajnos a demográfiai adottságaink miatt nem lesz elég új járulékfizető.
A magánnyugdíj-pénztárak tőkefedezeti rendszere a demográfiai problémát úgy semlegesítette volna, hogy a következő évtizedek nyugdíjasainak ellátását, illetve annak egy részét megfelelő járulékbevételek híján saját előtakarékosságokból összegyűjtött vagyonunk fedezné – írja az egykori pénzügyminiszter.
Ezt a vagyont a költségvetés el kívánja költeni néhány év alatt, miközben a kormányzati kommunikáció azt állítja, hogy a következő évtizedekben, amikor a most visszalépők majd nyugdíjba mennek, az állam kifizeti a többletet, de megválaszolatlan az a kérdés, hogy miből. Mert a visszalépő, de már nyugdíjas generációktól akkorra már nem lesz járulékbevétel, s előre láthatóan másoktól sem lesz elég, jegyezte meg Oszkó.
A kormány által ígért 1 millió új munkahely és 1 millió új gyerek és abból majd növekvő járulékbevételek nem pótolják az így keletkező lyukat. A jelenlegi gazdaságpolitika alapján egyelőre ugyanis úgy látható, hogy nem lesz nagyszámú új munkahely, és az elkövetkező 10 évben nem is lesz potencionálisan foglalkoztatható további 1 millió ember. Mert a probléma nem csak a foglalkoztatásból, hanem a demográfiai sajátosságokból is fakad, tette hozzá.
A helyzeten az sem segítene a volt pénzügyminiszter szerint, ha a népszaporulat az elkövetkező néhány évben váratlanul megugrana, mert ettől még legalább 20 évig nem nő az aktív foglalkoztatottak és járulékfizetők száma. Ha ki is alakulna egy új Ratkó-típusú generáció a most éppen aktív Ratkó-unokák gyermekeiből, azaz megismételjük a sokat kritizált történelmet. A mostani nyugdíjbombát is jelentős részt az eredeti Ratkó-korszak által keltett demográfiai hullámok okozzák, Oszkó véleménye szerint.
A problémát az sem oldaná meg, ha a nyugati országok példáját követve a bevándorlási politikával próbálkozna a kormányzat. Hisz láthatóan ezekben az országokban is óriási feszültségekhez vezetett. Magyarországon pedig beláthatatlan következményei lehetnek ezen lépésnek, hisz a saját meglévő kisebbségeinkkel kapcsolatos problémákat sem tudjuk kezelni, szögezte le Oszkó.
Így egyértelmű, hogy évenkénti GDP 3 százaléknak megfelelő lyuk tátong az elkövetkező évtizedek nyugdíjrendszerén, foglalta össze a helyzetet.
Azokra az olvasói reakciókra melyek a magyar modellt a nyugati országok nyugdíj rendszerével vetette össze, úgy reagált a volt pénzügyminiszter, hogy Svédországban van tőkefedezeti rendszer. Természetesen az állami felosztó-kirovó rendszer mellett, annak kiegészítéseként, ahogy egyébként nálunk is működik, tehát lényegében ugyanaz a logika, írja.
Kétségtelen, hogy a tőkefedezeti rendszer súlya kisebb (az állami nyugdíjjárulék 18,5%, amiből 16% megy a nyugdíjalapba, a maradék 2,5 százalékot pedig a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet - A szerk.), de valószínűleg a demográfiai lyuk is kisebb a rendszerben, illetve lényegesen magasabb a megtakarítási és öngondoskodási hajlandóság, jegyezte meg Oszkó.
Az igaz, hogy a felosztó-kirovó rendszer is egyéni számlarendszerben működik, de mint ahogy az kiderült, hazánkban egyáltalán nem ezt akarják bevezetni, mert nyugdíj-megállapítás szabályai nem fognak változni, csak egy egyéni pontrendszer alapján könnyebben lehet majd előre számolni a mostani szabályok szerinti nyugdíjat, szögezte le a volt miniszter.
Azonban egy tényleges virtuális egyéni számlával szemben nálunk ezek szerint megmarad a tb nyugdíjszámítás felső korlátja, azaz az a tény, hogy hiába fizetnek valakinek kiugróan magas jövedelme után járulékokat (vagy most már nevezzük nyugdíjadónak), az állami nyugdíja mégsem emelkedik azzal arányosan. Valójában például a legmagasabb jövedelműeknek ezért nem is éri meg átlépni az állami rendszerbe még akkor sem, ha akár el is vesztenék teljesen az állami nyugdíjat, mert önmagában pusztán a jövedelemarányos tagdíjbefizetéseikből nagyobb pénztári járadékszolgáltatásra tudnak jogosultságot szerezni, mint amennyit a társadalombiztosítástól valaha kapnának. Emiatt pedig még a jelenlegi fenyegetett állapotban is elsősorban azok fognak visszalépni, akiknek alig van megtakarításuk a pénztári számlájukon (mert mondjuk csak minimálbér után teljesítettek befizetéseket) és a magasabb számlaegyenleggel rendelkezőknek még mindig kérdéses, hogy érdemes-e visszalépni egy látszólag egyéni számlás, de valójában továbbra is erősen felülről korlátos tb nyugdíjért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.