The Economist: tekintélyelvűek a magyar kormány lépései

A The Economist cikkének szerzője rávilágít arra, hogy a kormány kétharmados többségével felhatalmazva érzi magát arra, hogy gyakorlatilag az tegyen, amit szeretne: visszamenőlegesen 98 százalékos adóval sújtja a végkielégítéseket, s mivel az alkotmánybíróságnál ez a törvény nem ment át, azonnal a taláros testület jogkörének szűkítéséről terjesztett be a Fidesz, amelyet hamar a Parlament is elfogadott.

A The Economist egy friss tanulmányra hivatkozva azt írja, hogy a kormány hivatalba lépésének első pár hónapjában hat alkalommal módosította az alkotmányt, mi több az 56 törvénymódosítási indítványból 45-öt nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtottak be. Így gyakorlatilag kikerülték azt a lehetőséget, hogy a törvényhozás tüzetesen átvizsgálja a benyújtott dokumentumokat.

A kormány tekintélyelvű fellépése már júliusban érzékelhető volt, amikor kormányrendeletben hozták nyilvánosságra, hogy jól látható helyen ki kell helyezni a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot – „Legyen béke, szabadság és egyetértés” - az államigazgatási szervek épületeiben. Majd később folytatódott azzal, hogy a közmédiát felügyelő szervezet élére kizárólag a Fidesz köreiből válogatott képviselőket a kormány – írja a lap.

A The Economist idézi Nagy Anna, kormányszóvivőt, hogy a választók felhatalmazták a Fideszt a drasztikus változtatások meghozatalára. Szabados Krisztián, a Political Capital elemzője a lapnak úgy vélekedett, a kormány azért szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy keresztülvigye a távközlési, a kereskedelmi, az energia és a bank ágazatot érintő válságadókat, amelyek a tervek szerint évente 2,67 milliárd dollárral duzzasztják a költségvetést egészen 2014-ig.

Mindez az elemző szerint elegendő lesz arra, hogy a kormány fedezze az egységes - 16 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése miatt kieső bevételeket, s így 3 százalékon tartható az államháztartási deficit. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adó nagyon érzékenyen érinti a külföldi befektetőket, akik most bíróságon támadják a terhet. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője szerint a befektetők büntetése hosszú távon meglehetősen költséges lesz – írja a The Economist.