A "csodaország" városai a csőd szélén állnak

A német önkormányzatok 2010-ben a háború utáni történelem legrosszabb pénzügyi évét zárják - jelenti az N24 német hírtévé.  Kereken 11 milliárd euróra becsüli a Német Városok Szövetsége a teljes önkormányzati deficitet, amely az eddigi legmagasabb összeg.

Stephan Articus, az önkormányzatok csúcsszövetségének ügyvezetője szerint a szigorú takarékosság, valamint az illetékek és a belépődíjak emelése ellenére egyre több város kerül adósságcsapdába, amelyből saját erejéből képtelen szabadulni.

Észak-Rajna-Vesztfáliában például - a hivatalos adatok szerint – csaknem minden harmadik önkormányzat kényszerül szükség-költségvetésből gazdálkodni. A különösen súlyos helyzetben lévő önkormányzatokban már könyvtárakat, uszodákat, színházakat zártak be. Az önkormányzatok csak a legszükségesebb kiadásokat vállalhatják fel, létszámbővítésről vagy fejlesztésről pedig szó sem lehet.

A legnagyobb költséget a szociális támogatások jelentik, amelyen nem spórolhatnak a testületek és ami az idei év végével 42 milliárd eurós kiadást jelent – ez mintegy kétszerese a húsz évvel ezelőtt erre a célra fordított összegnek.

A német jegybank prognózisa szerint az idei gazdasági növekedés 3,6 százalékot tesz ki, amelyet jövőre 2 százalékos, 2012-ben 1,5 százalékos emelkedés követ. Ha a mai várakozások beigazolódnak, Németország az 1990-es újraegyesítés óta nem látott mértékben növekszik az idei évben. A Bundesbank egyértelműen bizakodó a gazdaság minden aspektusát, tekintve, továbbra is az export adja majd a fejlődés motorját, miközben az üzleti szféra az alacsonyabb kamatokból, a lakossági fogyasztás pedig a jobb munkaerőpiaci helyzetből táplálkozva mutat fel javulást. Az infláció 1,7 százalékos lesz idén, jövőre pedig 1,6 százalékra mérséklődik.

A helyzet furcsaságához hozzájárul, hogy Németország rakétaként tört ki a válságból és az elemző intézetek egymást túllicitálva növelik a 2011-es gazdasági bővülésre vonatkozó várakozásaikat.