A kormány házi hitelintézetévé válik az MFB

lazítás. Valójában bármilyen kormányzati, gazdaságpolitikai cél megvalósításához biztosíthat finanszírozást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a jövőben azután, hogy hétfőn késő este a honatyák rábólintottak a pénzintézettel kapcsolatos törvények módosítására. A 298 igen és 68 nem szavazattal elfogadott törvény által bevezetett egyik legjelentősebb változás: az MFB 2011-től nemcsak fejlesztési és beruházási célú hiteleket ad, hanem vállalatok működését is finanszírozza, és kormányhatározat alapján bármilyen cégnek bármilyen célra biztosít hitelt.

Tény: az új törvényben is szerepel az a kitétel, miszerint az MFB kizárólag akkor ad hitelt és vállal kezességet, ha annak megtérülése az üzleti, pénzügyi tervek alapján biztosított. Ez a feltétel azonban nem vonatkozik a hozzá tartozó állami cégekre, valamint azokra, amelyeket kormányhatározat mentesít ezen elvárások teljesítése alól. Sőt, a passzusok között kifejezetten szerepel az, hogy az állami tulajdonú cégek finanszírozása és a kormányhatározat alapján végzendő fejlesztési feladatok elsőbbséget élveznek az egyéb fejlesztési célokkal szemben. Új elem a törvény szövegében az is, hogy a főbb célok között első helyen említi a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőke-finanszírozását.

A vonatkozó törvény szövegét elolvashatja itt

„A beszűkülő költségvetési mozgástér, a szigorú fiskális fegyelem, valamint a felmerült katasztrófák káros következményeinek enyhítése – a hagyományos fejlesztési banki feladatkör megőrzése mellett – indokolja a korábbiakhoz képest szélesebb körű fejlesztési banki eszközök rendelkezésre állását” – szól az immár a köztársasági elnök szignójára váró törvénytervezet indoklása. A „szélesebb körű rendelkezésre állás” része – a már említetteken túl – az is, hogy az MFB alkalmazottja vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag lehet annál a gazdálkodó szervezetnél, amelynek a bank hitelt biztosít, vagy amelyben önkormányzatnak vagy a magyar államnak tulajdoni részesedése van.

További lazítás, hogy az MFB-vel szemben nem elvárás a nyereséges működés, a törvény indoklása szerint azért, mert így az osztalékfizetésre szánt összegeket is fejlesztési célokra lehet fordítani. Erre azonban természetesen eddig is lehetőség volt, hiszen az osztalék az államot illette, amely könnyűszerrel le is mondhatott erről. Az osztalékelvonás tilalma egyszer már létezett az MFB-ről szóló szabályozásban, egészen 2004 nyaráig. A költségvetési megalapozó törvénycsomag pedig azt szögezi le, hogy az MFB-t nem érinti a bankadó-fizetési kötelezettség.

Változik a banktitok szabályozása is, ez annyiból mindenképpen előnyös, hogy az állami tulajdonú vállalatok korábbi MFB alá sorolásával a banktitok védelme alá került e cégek működése. A mostani szabály szerint az ügyfél személyére, az ügylet öszszegére, valamint az MFB irányítása alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonlására vonatkozó adatok nem minősülnének banktitoknak. Mint azonban arra hétfőn ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet, a hitelnyújtásokkal kapcsolatos adatok a jövőben sem képezik a nyilvános információk részét.

befektetett pénzügyi eszköz és az azt terhelő áfa

forgóeszközigény

fejlesztési vagy forgóeszközhitel, kölcsön kiváltása

pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége

MFB alá tartozó gazdasági társaságok működése

befektetett pénzügyi eszköz és az azt terhelő áfa

forgóeszközigény

fejlesztési vagy forgóeszközhitel, kölcsön kiváltása

pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége

MFB alá tartozó gazdasági társaságok működése Az MFB alá tartozó vállalatok (példák)

Állami Autópálya Kezelő

Déli Áramlat Magyarország Zrt.

Diákhitel Központ

ITD Hungary Zrt.

Magyar Exporthitel Biztosító

Magyar Export-Import Bank

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

Magyar Turizmus Zrt.

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő

-->