Az ivóvíz 3, a csatornadíj 19,5 százalékkal drágul Budapesten

A lakossági és nem lakossági fogyasztók számára eltérő mértékben nő az ivóvíz fogyasztási díja; előbbieknek 2,7 százalékos, utóbbiaknak 6,4 százalékos emeléssel kell számolniuk. A csatornadíj magasan infláció feletti díjemelését a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltetése indokolja. Átlagosan 3,8 százalékkal nőnek a kéményseprő-ipari díjak januártól Budapesten.

György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta, a közgyűlés 2009-ben nem fogadta el a Fővárosi Vízművek 4,7 százalékos emelésről szóló javaslatát, és mindössze egyszázalékos emelést határozott meg, azzal, hogy az továbbítandó a vízbázisokon működő önkormányzatoknak.

A lakossági fogyasztók számára 2,7 százalékos, a nem lakossági fogyasztók számára 6,4 százalékos díjemelés összességében 3,5 százalékos díjemelést jelent. A lakossági ivóvíz fogyasztási díja 187,2 forintra nő januártól köbméterenként, az ipari-közületi díj pedig 194 forintra köbméterenként.

Az ivóvíz-szolgáltatás díját az ivóvízalapdíj és az ivóvízalapdíjon felüli ivóvíz-fogyasztási díj együttesen képezi. A javaslat szerint az alapdíjak a lakossági és nem lakossági fogyasztók számára egyaránt (átlagosan) 2,7 százalékkal emelkednek. A csatornadíj magasan infláció feletti díjemelését a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltetése indokolja. A döntés értelmében a csatornahasználati díj januártól nettó 352,3 forintra nő köbméterenként.

A 19,5 százalékos emelést az szocialista képviselők nem tartották elfogadhatónak. A városvezetés válaszul arra mutatott rá, hogy a korábbi ciklusban a díj emelésének mértékét még 30 százalékban határozták meg. György István főpolgármester-helyettes azt közölte, a jövőben nem szeretnének jelentős emeléseket, a városvezetés célja az, hogy a díjak csak az inflációt követve növekedjenek.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a kéményseprő-ipari díjakról szóló javaslatot is szerdai ülésén. A javaslatot csak a Fidesz-frakció szavazta meg. Az előterjesztés szerint 2010-ben nem emelkedtek a kéményseprés díjai, mivel a közgyűlés nem fogadta el az erre vonatkozó javaslatot, 2011-ben azonban indokolt a kéményseprő-ipari díjak emelése, súlyozottan átlagos 3,8 százalékkal.

Emlékeztetnek arra: a kéményseprő-ipari szolgáltatás kézi jellegű, bérigényes tevékenység, a személyi jellegű költségek az összes költség 70 százalékát teszik ki, azonban a 16 százalékos adókulcs bevezetése a dolgozók felének nem kedvező. A Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz) bérfejlesztéssel biztosítja ennél a munkavállalói csoportnál a kereset reálértékének megőrzését.

Mint olvasható, a kéményseprő-ipari szolgáltatásra fordított össze a lakosság rezsikiadásainak 0,5 százaléka, és a növekedés nem okoz az arányokban változást. A növekedés mértéke egy négytagú családnál egyedi működő és tartalékkéményre számítva 23 forint fejenként.

A fogyasztói nettó díjak a következőképpen változnak: a kiszállási díj 1.143-ról a duplájára, 2.286 forintra nő, az egyedi működő kémények díja 1.418-ról 1.492 forintra, az egyedi tartalékkéményeké 942-ről 961 forintra, a gyűjtő működő kéményeké 3.164 forintról 3.328 forintra, a gyűjtő tartalékkéményeké 2.139-ről 2.182 forintra emelkedik.

Módosította a kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályt is a Fővárosi Közgyűlés, így nyáron nem lehet majd gazt égetni.

Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője javasolta, hogy módosítsák a szmogriadó-tervről szóló rendeletet. Emlékeztetett rá: a rendelet szerint kerti hulladékot kizárólag 2011. november 30-ig, március 8. és november 30. között, ünnepnapok kivételével hétfőtől szombatig 10 és 15 óra között szabad égetni, amennyiben a hulladékot nem lehet a helyben komposztálással megsemmisíteni vagy elszállítani. 

A frakcióvezető azt javasolta, a március 8. és november 30. közötti égetési időszakot rövidítsék le március 8. és április 30. közötti, valamint október 1. és november 30. közötti időszakra, "mivel a nyári időszakban történő égetés nem kívánatos".

A javaslatot megszavazta a Fidesz, az MSZP és az LMP frakciója.