Pecsét került a második nyugdíjpillér meggyengülését előrevetítő kormányzati tervekre, az Országgyűlésen ugyanis tegnap tartották a hivatalosan a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat zárószavazását. Magára a voksolásra ugyan lapzártánk után került sor, ám az előzetes jelzések alapján borítékolható, hogy a kétharmados kormánypárti többség jogszabállyá emelte a több mint háromezer milliárd forintnyi vagyont érintő tervezetet.
Nézze meg az Ön nyugdíjpénztára hogyan teljesít!
A törvény Schmitt Pál köztársasági elnök aláírásával válik hatályossá, erre a héten minden bizonnyal sor kerül. Emellett az is tudható, hogy számos, a friss jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelem érkezik majd az Alkotmánybírósághoz a következő napokban – a Stabilitás Pénztárszövetség már korábban kilátásba helyezte, hogy az AB-hez fordul –, a Lázár János-féle hatáskörszűkítés miatt azonban most már az is kérdéses, hogy a taláros testület egyáltalán véleményezheti-e a jogszabályt. Mivel a nyugdíjügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, maga az EU nem szól bele az amúgy – a pénzügyi biztos szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint – általuk is „aggodalommal szemlélt” átalakításba, ha pedig az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül, e fórumon csak több év múltán lehet döntésre számítani.
A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!
Egy szó mint száz, a több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag január 31-ig kénytelen lesz dönteni a „menni vagy maradni” dilemmában. Döntésüket egy zárószavazás előtti módosító javaslat annyiból igyekszik könynyíteni, hogy a kormány magában a jogszabályban szögezi le: reálhozamukat kamatadó-mentesen vehetik fel, az egyéni nyilvántartás pedig az állami társadalombiztosításban is megvalósul. Ám arról, hogy ez utóbbi pontosan hogyan is történik, és az egyéni számlavezetés logikája mégis hogyan illeszkedik a felosztó-kirovó rendszer működéséhez, egyelőre éppúgy semmit nem tudni, mint hetekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: aki marad a második pillérben, „kiszerződik” az állami tb-ből.
A pénztárak a végsőkig ellenállnak!
Az egyéni számlavezetés kapcsán a friss jogszabály annyit szögez le, hogy a tb-be történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege a tag követelésének minősül, amely – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, így arra kedvezményezettet is megjelölhet. E követelésért a tegnap életre hívott új állami alap tartozik helytállni (vagyis nem a tb-nyugdíjbiztosító, hanem az eszközöket kezelő alap). A már említett friss módosító ugyanakkor tisztába teszi azt, hogy a jövőbeni kasszatagok 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékuk egészét tagdíj formájában teljesítik, vagyis bruttó bérükből valóban nem fizetnek egyetlen forintot sem a tb-be. (Ettől még a munkáltató a foglalkoztatott után ide rója le a 24 százalékos hozzájárulást.)
Az, hogy valójában hányan lépnek vissza a tb-be, február elejére derülhet ki pontosan, egyelőre igen ellentétesek a várakozások: Matolcsy György és a kormányfő emlegetett már 90-95 százalékos arányt is, a költségvetési javaslat ugyanakkor 530 milliárd forinttal számol az összesen közel 3050 milliárd forintos vagyonból, ez 600-650 ezer főnyi „visszatérőt” valószínűsít. A tegnap elfogadott jogszabály fényében előbbi szám tűnik reálisnak, így a kabinetnek lehetősége lesz arra, hogy a GDP arányában sok százalékponttal csökkentse az államadósság mértékét.
Vasárnapi videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette: a kasszákat érintő szabályozás lényege éppen ez, vagyis az adósság és ezzel a kamatteher lefaragása. A jelenleg még a második pillér portfólióját képező összes magyar állampapír bevonása már önmagában 5,2 százalékos csökkenést jelentene a 80 százalék közeli GDP-arányos államadósságban.
Látványos, de keveseket érintő módosítás a legnagyobb családok kiemelt támogatása: azok a nők, akik öt gyereket neveltek, már 35, a hatgyerekesek 34, a hét vagy még ennél is több gyereket felnevelők pedig 33 évvel a munkába állás után nyugdíjba mehetnek. Azoknál a nőknél, akik súlyosan fogyatékos gyereküket ápolták, a határ harminc év – ennek a javaslatnak a politikai különlegessége az, hogy két fideszes és egy szocialista képviselő nyújtotta be közösen. További két hónap haladékot is kap a kormány: több részlet szabályozásának kidolgozására is kitolták a határidőt január 1-jéről március 1-jére.
Ez nem változtat azon, hogy a kedvezmény csak azoknak a nőknek jár, akik a munkát a szülés miatt szakították meg – azok az ellenzéki javaslatok, amelyek a tanulmányok idejét is beszámítanák, és a sokgyerekes családapáknak is engednék a korai nyugdíjazást, nem kapták meg a bizottsági támogatást.
Szintén tegnap került a plénum elé Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János politikai nyilatkozata a magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről. A javaslat politikailag azért nehezen értelmezhető, mert hasonlókat szinte kivétel nélkül akkor szokás elfogadni, ha leszögeznék, hogy fontosnak tartják a későbbi törvényi szabályozását – itt azonban olyan pontokról vitáznak, amelyeket ugyanezen az ülésen korábban már törvényként elfogadtak.
Újdonságot legfeljebb az jelent a nyilatkozatban, hogy ígéretet tesznek az egyéni számlákra történő befizetések értékállóságára, valamint leszögezik, hogy ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.
Látványos, de keveseket érintő módosítás a legnagyobb családok kiemelt támogatása: azok a nők, akik öt gyereket neveltek, már 35, a hatgyerekesek 34, a hét vagy még ennél is több gyereket felnevelők pedig 33 évvel a munkába állás után nyugdíjba mehetnek. Azoknál a nőknél, akik súlyosan fogyatékos gyereküket ápolták, a határ harminc év – ennek a javaslatnak a politikai különlegessége az, hogy két fideszes és egy szocialista képviselő nyújtotta be közösen. További két hónap haladékot is kap a kormány: több részlet szabályozásának kidolgozására is kitolták a határidőt január 1-jéről március 1-jére.
Ez nem változtat azon, hogy a kedvezmény csak azoknak a nőknek jár, akik a munkát a szülés miatt szakították meg – azok az ellenzéki javaslatok, amelyek a tanulmányok idejét is beszámítanák, és a sokgyerekes családapáknak is engednék a korai nyugdíjazást, nem kapták meg a bizottsági támogatást.
Szintén tegnap került a plénum elé Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János politikai nyilatkozata a magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről. A javaslat politikailag azért nehezen értelmezhető, mert hasonlókat szinte kivétel nélkül akkor szokás elfogadni, ha leszögeznék, hogy fontosnak tartják a későbbi törvényi szabályozását – itt azonban olyan pontokról vitáznak, amelyeket ugyanezen az ülésen korábban már törvényként elfogadtak.
Újdonságot legfeljebb az jelent a nyilatkozatban, hogy ígéretet tesznek az egyéni számlákra történő befizetések értékállóságára, valamint leszögezik, hogy ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit. Három másodperc? Nonszensz adatokat kap, aki megpróbálja kiszámolni, a gyakorlatban hogyan birkózhat meg a magánnyugdíjpénztárnál maradók nyilatkozattételeivel a bürokrácia. Nem tisztázott jelenleg, hogy csak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hét regionális és az országos igazgatóságában lehetne nyilatkozni, vagy a 33 ügyfélszolgálaton, ám a végső szám mindenképp alacsony.
Nem tudni azt sem, hogy hányan döntenének a maradás mellett, de a költségvetés tervezete 530 milliárd forint nyugdíjpénztári bevétellel számol, ez az átlagos 900 ezres portfóliómérettel valamivel kevesebb mint 600 ezer átlépőt jelentene.
Ezek alapján a várakozás az lehet, hogy 2,4 millióan maradnak a magánnyugdíjpénztáraknál. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Schmitt Pál már ma aláírja a törvényt, amely így szerdán hatályba lépne, a január végéig hátralévő 33 munkanapon, nyolc igazgatósággal, nyolcórás ügyfélfogadási időkkel számolva egy ügyfélre átlagosan három másodperc ügyintézési idő jut.
De ha nagy engedményeket adunk a számolásban a kormánynak és a bürokráciának, akkor sem sokkal kecsegtetőbb az eredmény: ha csak százezren maradnának a magánnyugdíjpénztáraknál, és 33 helyen is be lehetne ezt jelenteni napi 12 órában, akkor sem jutna sokkal több idő egy ügyfélre hét és fél percnél. Kivéve természetesen Budapestet – az ország ötödére ugyanis még a megnövelt kapacitás mellett is csak egy ügyintézési pont jutna. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.