Fogalmuk sincs a nyugdíjigazgatóságoknak, mire számítsanak

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) az eddigi a magán-nyugdíjpénztárban maradási szándékról szóló nyilatkozatokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatokról egyelőre nem nyilatkozott. A regionális igazgatóságokat ügyfélként kereste fel a Világgazdaság, hogy megtudja, mi a helyzet a szervezettség terén. Az igazgatóságok felkészültsége közt jelentős különbségeket tapasztaltunk, azonban az igazgatóságok egyike sem tudja megbecsülni, mekkora lesz várhatóan a nyilatkozatot tenni akarók száma.

A Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint a régióban négy helyen nyújthatják be nyilatkozataikat a magánnyugdíjpénztárakban maradni kívánó ügyfelek. Érdeklődésünkre elmondták, hogy előre nem látható az ügyintézéshez szükséges idő várhatóan mennyi lesz, azonban egész napos ügyfélfogadási renddel készülnek a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon. A megkeresett ügyintéző hozzá tette, a nyilatkozatok befogadása várhatóan a keddi naptól esedékes, a vonatkozó törvény kihirdetését várja a hatóság.

Az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálati ügyintézője megkeresésünkre teljes tanácstalansággal reagált, megjegyezve, hogy nem magánnyugdíjpénztárt hívtunk, hisz ők az állami nyugdíj regionális igazgatósága. Majd kisebb várakozást követően kiderült, hogy az igazgatóság egyelőre a törvény elfogadására számít, azon azt javasolták, hogy mivel januárban is lehetséges a nyilatkozat benyújtása várjuk meg a jövő évet azzal.

A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon azt a tájékoztatást adták, hogy keddtől várják az ügyfeleket. Azonban még becslésbe sem kívánnak bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mennyi időt vehet igénybe a nyilatkozattétel. Az ügyintéző ezért inkább a későbbi esetleg az ünnepek közötti ügyintézést.

A korábban bejelentettek szerint a magánnyugdíjpénztárban maradók január 31-ig az ország 36 pontján nyilatkozhatnak munkaidőben arról, hogy ők továbbra is magán-nyugdíjpénztári tagok akarnak maradni. Ha szükséges, akkor meghosszabbítják a munkaidőt. Az akadályoztatott személyek számára indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítják a nyilatkozattételre adott január végi a határidőt.

A nyilatkozatokat az ONYF összesíti, és március 31-ig továbbítja az illetékes kasszákhoz. A pénztárak ezután 45 napon belül állapítják meg a visszalépők számát és ütemtervet készítenek a reálhozam kifizetésének ütemezéséről, a vagyonátadás ütemezéséről.

A kormány által már elfogadott rendelet, mely a második nyugdíjpillérről szóló törvénnyel egy napon hatályba lép, úgy tervez, hogy május 15-ig ki derülhet, hányan léptek vissza a tb-be a jelenlegi mintegy 3,09 millió magán-nyugdíjpénztári tag közül. Korábban Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi megbízott egy a magán-nyugdíjpénztárban maradók későbbi visszalépésének lehetőségét firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt „nem szándékoznak kinyitni a kaput”.

Így az is ekkora válik világossá, hogy a lépés hány százmilliárd forintos bevételt jelent az államkasszának. Ami azért is fontos mivel a kormány által már elfogadott határozat szerint 2012-től több százmilliárd forinttal kell csökkenteni az éves nyugdíjkiadásokat.

A kormányhatározat szerint a jövőben nyugdíjat csak az erre a célra befizetett összegekből lehet finanszírozni, a Nyugdíjbiztosítási Alapot pedig tehermentesíteni kell a jelenleg rá rakódó szociális, nem nyugdíj jellegű kiadások alól. Azonban a Világgazdaság számítása szerint utóbbi elvárás jó eséllyel is csupán háromszázmilliárd forintos megtakarítást hoz, míg a nyugdíjkassza éves hiánya a második pillérjelentős apadását feltételezve is 500-600 milliárd forint között mozog.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál elérhető adatok tanúsága szerint az összes magyar állampapír 14 százaléka képezi a magánkasszák tulajdonát.

Hétszázalékos lehet a többlet A teljes második pillér „bekebelezésével” a GDP 7 százaléka körül alakulhat a 2011-es költségvetési szufficit – derül ki a Költségvetési Tanács (KT) elemzéséből. A több mint 3000 milliárd forintos egyszeri bevétel kiesése után azonban a büdzsé egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körüli hiány alakulhat ki, annak ellenére, hogy valamivel kedvezőbb lehet a kamategyenleg. Még a 3 százalék körüli GDP-növekedés egyenlegjavító hatását is ellensúlyozzák ugyanis a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések.

Így a KT a kormánynál 1150-1200 milliárd forinttal nagyobb büdzsédeficitre számít.

-->