Ha összefognak a titánok

Vlagyimir Putyin szerint a "keleti gázprogram" megvalósítását csak Oroszország történetének legnagyobb ipari projektjeihez lehet hasonlítani. A keleti régiók 2006-ban még csak 6 milliárd köbméter földgázt termeltek, ez a mennyiség 2009-ben már 22 milliárd köbméter volt, és 2020-ra pedig 70-100 milliárd köbméterre nő. A gázcsővezeték-infrastuktúra fejlesztése Oroszország keleti részében lehetővé teszi az exportútvonalak jelentős diverzifikálását, megerősíti Oroszország pozícióit az ázsiai-Csendes óceáni régió piacain - emelte ki Putyin.

Az orosz kormányfő habarovszki megnyilatkozása alig két héttel azután hangzott el, hogy a kínai kormányfő Moszkvában járt. Az orosz-kínai kereskedelem már 56 százalékkal nőtt az idei első kilenc hónapban, és értéke elérte a 42 milliárd dollárt - közölte Vlagyimir Putyin miniszterelnök vendégével, Wen Jiabaóval folytatott megbeszélése során, az Itar-TASZSZ jelentése szerint. A kínai látogatás során 13 szerződést írtak alá 8 milliárd dollár értékben.

A Reuters arra mutatott rá, hogy Oroszország diverzifikálni akarja energiaexportját, annak egy részét elterelve Európából, hagyományos piacáról, a gyorsan növekvő Kínába, míg az 1,3 milliárd lakosú ázsiai ország, amely a világ legnagyobb olajfogyasztója, azzal akarja növelni energiaellátásának biztonságát, hogy új energiaforrások felé néz. A brit hirügynökség arra is emlékeztetett, hogy Oroszország próbaképpen már elkezdte mintegy 600 ezer tonna olaj bepumpálását a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán mentén létesített új csővezetékbe, amely a jövő év januárjában kezdi meg működését, és naponta 300 ezer hordónyi mennyoséget szállít Kínába. A kommunista ország Oroszországból származó olajimportja megkétszereződhet, ha a csővezeték kapacitását teljesen kihasználják, és folytatódik a vasúton és tengeren szállított jelenlegi volumen exportja.

Amiről viszont aránylag kevés szó esik nyilvánosan: Oroszország egy ideje szeretne még több kínai készpénzhez jutni, hogy ily módon is táplálja a növekedést. Kína idén októberben vállalta, hogy 6 milliárd dollár összegű kölcsönt nyújt Oroszországnak a szénlelőhelyek fejlesztésére. Vállalta továbbá még 2009-ben, hogy 10 milliárd dollár kölcsönt ad a Transznyeft orosz állami csővezeték-monopóliumnak  és további 15 milliárd dollárt az állami ellenőrzésű Rosznyeft olajóriásnak, cserébe napi 300 ezer hordó orosz olajért, amelyet a csővezetéken szállítanak húsz év alatt.

Az sem mellékes, hogy Oroszország idén decemberben elkezdte a jüanban való számlázást, hogy egyszerűsítse az eladott energia árának elszámolását. Oroszország Kína tizenharmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, Hollandia és Szingapúr után következve, a kétoldalú kereskedelem értéke az idei első tíz hónapban már 43,4 százalékkal nőtt és 45,1 milliárd dollárt ért el. A Kreml arra számit, hogy idén a volumen visszatér a gazdasági válság előtt, 2009-ben feljegyzett 55,9 milliárd dolláros értékhez.