Hogyan érvényesíthető a lakásvásárlási kedvezmény?

Úgy tűnik, a jövőben is hatályban maradhat az új lakás vásárlásakor igénybe vehető magyarországi illetékkedvezmény, a múlt héten ugyanis rábólintott a szabályozásra az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka. Ismeretes: Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek, ha egy másik lakását bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásároltnak a teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakás értékének a különbözete után kell megfizetni, de csak abban az esetben, ha az eladott ingatlan Magyarország területén fekszik. A levonás tehát nem alkalmazható, ha az értékesített lakás az EU valamely más tagállamában található.

A Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mert megítélésük szerint ez a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jogi elvárásoknak, mivel a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező polgárokat hátrányosan érinti, és megnehezíti magyarországi lakásvásárlásukat, valamint letelepedésüket.

A főtanácsnok csütörtökön kihirdetett indítványában mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy az uniós jog jelenlegi állapotában az EU még nem tekinthető egységes adóövezetnek, és így az sem zárható ki, hogy a közösségen belüli szabad mozgás jogával élő személyek a nemzeti adórendszerek különbözősége miatt adójogi hátrányokat szenvednek. A főtanácsnok rámutatott: az uniós jog a közvetlen adózás tekintetében azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy az azonos helyzetben lévő adóalanyokat azonos módon kezeljék.

Továbbá a főtanácsnok azon meggyőződésének adott hangot, hogy az adójogilag független tagállamok adójogi szuverenitásának egyik kulcseleme a területiség elve, amely szerint ezen országok adójogi hatáskörüket túlnyomó részben a saját területükön bekövetkezett adózási események tekintetében gyakorolják.

A főtanácsnok mindezek alapján megállapította, jelen ügyben a korábbi magyarországi ingatlanukat eladó személyek helyzete nem hasonlítható össze azon személyek helyzetével, akik valamely más tagállamban fekvő ingatlanuk értékesítése után Magyarországon kívánnak letelepedni és lakást vásárolni. Míg az előbbiek ugyanis már korábban is rendelkeztek ingatlannal Magyarországon, amely után már meg kellett fizetniük a vagyonátruházási illetéket, addig az utóbbiak éppen most szerzik meg első magyarországi ingatlanukat, és korábban még nem fizettek ilyen illetéket. Vagyis Magyarország azonos módon kezeli a területén már lakással rendelkező személyeket, azok származási országától függetlenül, továbbá a területén első alkalommal ingatlant szerzőket megkülönböztetéstől mentes módon, egységesen terheli az illetékfizetési kötelezettség.

A főtanácsnoki indítvány egyik további megállapítása az, hogy az adójogilag szuverén Magyarország egyfelől nem kötelezhető arra, hogy az illetékkedvezményeknél figyelembe vegye a más tagállamokban vásárolt és eladott ingatlanok forgalmi értékét, és ennek megfelelően az olyan ingatlanátruházásokat, amelyek számára nem keletkeztetnek illetékbevételt. Másrészről az adóalanyoknál az ebből keletkező esetleges adójogi hátrányok nem diszkriminációnak, hanem a párhuzamos tagállami adóztatási hatáskörök továbbélésének tudhatók be.

A főtanácsnok minderre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy a magyar vagyonátruházási illeték összegének kiszámítására vonatkozó szabályok nem ellentétesek az uniós joggal. Ezért a bizottság keresetének elutasítását javasolja az Európai Bíróságnak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. Az ő feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Bíróság most kezdi meg az ügyben a tanácskozást, az ítélet meghozatalára minden bizonnyal hónapok múlva kerülhet sor.