Megfékeznék a túlköltekezést

A korábbinál lényegesen nagyobb kontrollt és szigort kíván gyakorolni az EU a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy a túlköltekező országok ne sodorhassák veszélybe a közösség egészét. Legalábbis erre engednek következtetni azok a javaslatok, amelyeket az Európai Bizottság a ma kezdődő EU-csúcs elé terjeszt. Az ötpontos javaslatcsomag talán legfontosabb eleme, hogy 2013-tól úgynevezett állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) váltaná fel a 2010 májusában életre hívott átmeneti stabilizációs eszközöket (EFSF). Az új rendszer az eurózónában kötelező lenne, a többi EU-tagállam pedig maga dönthetne arról, csatlakozik-e hozzá.

Az ESM a korábbinál szigorúbb feltételekkel és csak a végső esetben nyújtana mentőövet „a magukkal nem bíró” tagállamok számára, mint ahogy erre Angela Merkel német kancellár is utalt tegnap a Bundestag előtti felszólalásában. A fokozódó szigor jegyében a bizottság azt is indítványozza, hogy vezessék be az úgynevezett túlzott egyensúlytalansági eljárást a jelenleg alkalmazott túlzotthiány-eljárás mellett. Ennek keretében az EU évente értékeli majd a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, és szükség esetén intézkedéseket is kikényszeríthet az egyes tagállamok részéről.

Emellett – a költségvetési fegyelem megerősítése érdekében – az államadósság mértékét is figyelik majd, a határértékeket túllépő országokra pedig szankciókat vetnek ki. Ezenfelül új, nemzeti szintű elemzőintézetek létrehozását is javasolják – ezek a tagállamok gazdaságpolitikájáról készítenek majd értékeléseket. A bizottság célul tűzi ki azt is, hogy mélyebb és szélesebb körű gazdasági koordináció legyen a tagállamok között. Ennek érdekében 2011 elejétől, a magyar elnökség kezdetével új gazdasági és költségvetési menetrend kezdődik el. Ennek lényege, hogy a tagállamok egy időben nyújtják be stabilitási és konvergenciaprogramjaikat, illetve nemzeti reformprogramjaikat. A bizottság ezek alapján ajánlásokat ad ki, amelyeket a tagállamok költségvetésük tervezésekor „figyelembe vesznek”.

A Világgazdaság azon kérdésére, mennyire veszélyeztetheti ez az egyes tagállamok önálló költségvetési politikáját, illetve mi ezzel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja, Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár anynyit válaszolt egy tegnapi sajtóbeszélgetésen: minden tagállam elkötelezett az eddiginél sokkal nagyobb koordináció és ellenőrzés mellett. Utalt arra, hogy az unió „gazdasági kormányzását” a válság kényszerítette ki. Bár az ötpontos javaslatcsomagról nagy vonalakban már a mostani csúcson dönthetnek a tagállamok kormányfői, elfogadására csak az Európai Tanács soron következő, márciusi ülésén – azaz már a magyar elnökség idején – kerülhet sor.

 Ennek oka, hogy előbb az Európai Központi Bankkal és a Európai Parlamenttel is szükséges egyeztetni. A csomag egyik alapkövének számító ESM felállításához ráadásul a lisszaboni szerződés egyik cikkelyét is módosítani kell. „Nem nyitjuk fel Pandóra szelencéjét (...) Mindössze két mondatról van szó” – jegyezte meg Győri Enikő. A folyamatot már a mostani csúcson elindítják, de döntés csak jövő márciusban születhet. Ezután már az EU-tagállamok törvényhozásán lesz a sor, amelyeknek 2012 végéig kellene jóváhagyniuk a szerződésmódosítást. A mostani javaslatcsomaggal az EU előre próbál menekülni, hiszen az euróövezet problémái – a túlköltekező tagállamok miatt – jövőre súlyosbodhatnak.

Györkös szerint a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabálycsomag kialakításával kapcsolatban az lesz az elnökség célja, hogy intézményközi megállapodás szülessen. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nagyon nehéz lesz – mondta. GyM

Györkös szerint a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabálycsomag kialakításával kapcsolatban az lesz az elnökség célja, hogy intézményközi megállapodás szülessen. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nagyon nehéz lesz – mondta. GyM

-->