Módosítanák a sztrájktörvényt - Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek
Csak akkor lehetne sztrájkolni, ha előtte mindenki aláírta a megállapodást az elégséges szolgáltatásról. A többi között ez áll abban a törvénymódosítási javaslatban, amely a szakszervezetek birtokába jutott. Négy érdekképviseleti tömörülés most közös közleményben tiltakozik a tervezet ellen, amelyet Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője nyílt hadüzenetként értékelt: „Nincs semmilyen racionális oka, ez egy hadüzenet a szakszervezetek ellen, bizonyos körök a másik fél ellehetetlenítését, megsemmisítést javasolják a parlamentnek” - közölte az MR1 - Kossuth Rádió.
A több szakszervezet honlapján is megtalálható parlamenti fejléces iromány végén nincs aláírás, de az érdekképviseletek úgy tudják: a következő napokban az egyik bizottság módosító indítványként benyújtja a költségvetési salátatörvényhez, tehát még decemberben elfogadhatja az Országgyűlés. A javaslat például megtiltaná a munkabeszüntetést addig, amíg a szakszervezet nem állapodik meg a vállalattal az elégséges szolgáltatás mértékéről. Vagyis például addig nem lehetne vasutassztrájk, amíg nincs megegyezés arról, hány vonat jár a munkabeszüntetés idején. Ha nincs megállapodás, a bíróság döntene – addig pedig tilos a sztrájk. Ez gyakorlatilag a sztrájkjog megvonása lenne – mondja Gaskó István, a LIGA szakszervezetek, és egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. „Egy ilyen ügyet gyorsított eljárásban pár napon belül elintézni lehetetlen. Amíg a bíróság nem foglal állást, nem lehet sztrájkolni, akkor ez nyilvánvalóan a munkavállalók alkotmányos alapjogát, a sztrájkjogot vonja el” – mondta rádiónak. Kérdésünkre hozzátette: ha elfogadják a törvényt, a LIGA az Alkotmánybírósághoz fordul.
Négy szakszervezet közleménye
Egyöntetűen és határozottan követeljük a kormánytól, hogy akadályozza meg annak a jelenleg még szerző nélküli törvénymódosítási javaslatnak az országgyűlési beterjesztését, amely alapvető munkavállalói és szakszervezeti jogokat akar korlátozni - áll az ASZSZ, ÉSZT, MSZOSZ, SZEF közös közleményében.Megítélésünk szerint a javasolt rendelkezések a sztrájkjog gyakorlását lehetetlenítenék el, ami ellentétes a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel.
A módosító javaslat további szakaszai mögött semmilyen racionális cél vagy gondolat nem fedezhető fel. Ez csak úgy fogható fel, mint a szakszervezetek, és rajtuk keresztül a munkavállalók megbüntetése, a szakszervezetek érdekvédelmi munkájának a megnehezítése, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közti konszolidált munkaügyi kapcsolatok rendszerének tönkretétele.
A tervezett törvénymódosítás, amely elsősorban a munkaidő-kedvezménynek a törvénynél kedvezőbb mértékben való megállapítása ellen lép fel, a szerződéskötési szabadság korlátozása.
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíj fizetésével kapcsolatos megszüntető, illetve tiltó rendelkezési elképzelések pedig nyílt hadüzenet a szakszervezetek ellen.
A szakszervezeti szövetségek értetlenül állnak a módosító javaslatból kiolvasható szándékkal szemben. Meggyőződésünk, hogy ebben az eleve konfliktusokkal terhelt időszakban az érdemi párbeszédet és együttműködést szükséges minden politikai és érdekvédelmi szervezetnek szorgalmazni, nem pedig a vitában álló fél kiszorításának, ellehetetlenítésének eszközeit keresni.
A társadalmi párbeszéd szerepe megkérdőjelezhetetlen, a demokratikus elvek és célok alapulvételével. Kezdeményezzük ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását egy széleskörű társadalmi konfliktus elkerülése érdekében.
Megítélésünk szerint a javasolt rendelkezések a sztrájkjog gyakorlását lehetetlenítenék el, ami ellentétes a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel.
A módosító javaslat további szakaszai mögött semmilyen racionális cél vagy gondolat nem fedezhető fel. Ez csak úgy fogható fel, mint a szakszervezetek, és rajtuk keresztül a munkavállalók megbüntetése, a szakszervezetek érdekvédelmi munkájának a megnehezítése, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közti konszolidált munkaügyi kapcsolatok rendszerének tönkretétele.
A tervezett törvénymódosítás, amely elsősorban a munkaidő-kedvezménynek a törvénynél kedvezőbb mértékben való megállapítása ellen lép fel, a szerződéskötési szabadság korlátozása.
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíj fizetésével kapcsolatos megszüntető, illetve tiltó rendelkezési elképzelések pedig nyílt hadüzenet a szakszervezetek ellen.
A szakszervezeti szövetségek értetlenül állnak a módosító javaslatból kiolvasható szándékkal szemben. Meggyőződésünk, hogy ebben az eleve konfliktusokkal terhelt időszakban az érdemi párbeszédet és együttműködést szükséges minden politikai és érdekvédelmi szervezetnek szorgalmazni, nem pedig a vitában álló fél kiszorításának, ellehetetlenítésének eszközeit keresni.
A társadalmi párbeszéd szerepe megkérdőjelezhetetlen, a demokratikus elvek és célok alapulvételével. Kezdeményezzük ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását egy széleskörű társadalmi konfliktus elkerülése érdekében.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.