BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyugdíjügy: alakuló feltételek

Az államadósság „lerúgásáról” túlzás beszélni, de 7-8 százalékponttal csökkenhet a mértékeszámháború.

Döntött tegnap a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek a magánnyugdíjpénztárakból történő, vélhetőleg tömeges visszalépéseket hivatottak mederben tartani. A hamarosan megjelenő, erről szóló kormányrendeletben az eddigi bejelentésekhez képest új elemek alig találhatók, a jelenlegi tagok helyzete – visszalépés esetén – annyiban válik kedvezőbbé, hogy többszörös visszacsatolás gondoskodik reálhozamuk kézhezvételéről. A második pillérnél maradók számára az lehet öröm az ürömben, hogy – mint azt tegnap Nagy Anna kormányszóvivő jelezte – e szándékukat január 31-ig bármelyik nyugdíj-biztosítási, nyugdíj-folyósítási igazgatóságon vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon is jelezhetik (tehát nem csak a területileg illetékes szerveknél).

A második pillérről szóló törvénnyel egy napon hatályba lépő friss kormányrendelet „ütemterve” alapján teljes pontossággal legkorábban május 15-ig derülhet ki, hányan léptek vissza a tb-be a jelenlegi mintegy 3,09 millió magán-nyugdíjpénztári tag közül, így az is ekkorra válik világossá, hogy a „manőver” hány száz milliárd forintos bevételt jelent az államkasszának. Orbán Viktor kormányfő szerint e lépések segítségével hazánk „le tudja rúgni magáról az államadósságot”.
Nem becsülvén le a visszalépések hatását, ez a kifejezés finoman szólva is túlzásnak tűnik. Lapunk számítása szerint a jelenlegi 80 százalék körüli GDP-arányos államadósság jó esetben is csak 72-73 százalék közelébe csökkenhet, az ebből fakadó kamatmegtakarítás pedig éves szinten 150-160 milliárd forint – vagyis a GDP 0,5-0,6 százaléka – körül alakulhat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál elérhető adatok tanúsága szerint az összes magyar állampapír 14 százaléka képezi a magánkasszák tulajdonát. Kilencvenszázalékos visszalépési aránnyal, azonos szerkezetű egyéni portfóliókkal és a hivatalos jövő évi GDP-előrejelzéssel számolva az állam kezére kerülő államkötvények bevonása önmagában 4,7 százalékpontos javulást hoz az államadósság mértékében. Ez azonban csak akkor igaz, ha a 2011-es büdzsébe a visszatérő vagyonból folyó kiadásokra betervezett 530 milliárd forintos tételt nem az állampapírokban lévő összegekből kívánja előteremteni a kormány. E számítás szerint ehhez az 530 milliárd forinthoz, valamint a 90 százalékos arány mellett visszatérő, további mintegy 900 milliárd forintnyi vagyonhoz az állam csak fokozatosan fér hozzá, lévén ezek a pénzek befektetési jegyek, részvények formájában kerülnek át hozzá. Amennyiben tudomásul vesszük az 530 milliárd forint elköltését, a fennmaradó vagyon további 3,1 százalékpontos államadósság-csökkenést tesz lehetővé. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a hamarosan zárószavazásra kerülő jövő évi költségvetésben csak ez az 530 milliárd forint jelenik meg, további visszatérő vagyonról, valamint annak sorsáról nem esik szó. Így csak a szóbeli ígéretekben bízhatunk, hogy a második pillérben lévő megtakarítások nem folyó kiadásokra mennek el.


A „nyugdíjkeringő” lebonyolítása, teendők a kasszatagok részéről

1. Amennyiben a tag visszalép az állami tb-be

a visszaléptetés automatikus

reálhozam megléte esetén ennek „felhasználásáról” a pénztáránál írásban rendelkezik a tag.

Lehetőségek:

egy összegben, adómentesen felveszi

átkerül a tb-ben létrejövő egyéni számlájára

adókedvezménnyel az önkéntes pénztárába utaltatja

e nyilatkozat elmulasztása esetén erről a tényről a pénztár március hónap folyamán értesíti a tagot, ekkor is van lehetősége rendelkezni

ha a tag e második lehetőséggel sem él, a reálhozamát a kassza a lakcímére utalja ki

amennyiben ezt sem veszi át a tag, a reálhozam a tb-alaphoz kerül, az egyéni számlájára

2. Amennyiben a tag nem kíván visszalépni az állami tb-be

felkeres egy nyugdíjfolyósító vagy -biztosítási igazgatóságot, és nyilatkozik e tényről

a nyilatkozat másolatát a munkáltatójának is továbbítja

a nyilatkozatokat az ONYF összesíti és március 31-ig továbbítja az illetékes kasszákhoz

a pénztárak ezután 45 napon belül állapítják meg a visszalépők számát és ütemtervet készítenek

– a reálhozam kifizetésének ütemezéséről

– a vagyonátadás ütemezéséről

Forrás: VG-gyűjtés






a visszaléptetés automatikus

reálhozam megléte esetén ennek „felhasználásáról” a pénztáránál írásban rendelkezik a tag.

Lehetőségek:

egy összegben, adómentesen felveszi

átkerül a tb-ben létrejövő egyéni számlájára

adókedvezménnyel az önkéntes pénztárába utaltatja

e nyilatkozat elmulasztása esetén erről a tényről a pénztár március hónap folyamán értesíti a tagot, ekkor is van lehetősége rendelkezni

ha a tag e második lehetőséggel sem él, a reálhozamát a kassza a lakcímére utalja ki

amennyiben ezt sem veszi át a tag, a reálhozam a tb-alaphoz kerül, az egyéni számlájára

2. Amennyiben a tag nem kíván visszalépni az állami tb-be

felkeres egy nyugdíjfolyósító vagy -biztosítási igazgatóságot, és nyilatkozik e tényről

a nyilatkozat másolatát a munkáltatójának is továbbítja

a nyilatkozatokat az ONYF összesíti és március 31-ig továbbítja az illetékes kasszákhoz

a pénztárak ezután 45 napon belül állapítják meg a visszalépők számát és ütemtervet készítenek

– a reálhozam kifizetésének ütemezéséről

– a vagyonátadás ütemezéséről

Forrás: VG-gyűjtés

Hétszázalékos lehet a többlet A teljes második pillér „bekebelezésével” a GDP 7 százaléka körül alakulhat a 2011-es költségvetési szufficit – derül ki a Költségvetési Tanács (KT) elemzéséből. A több mint 3000 milliárd forintos egyszeri bevétel kiesése után azonban a büdzsé egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körüli hiány alakulhat ki, annak ellenére, hogy valamivel kedvezőbb lehet a kamategyenleg. Még a 3 százalék körüli GDP-növekedés egyenlegjavító hatását is ellensúlyozzák ugyanis a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések.

Így a KT a kormánynál 1150-1200 milliárd forinttal nagyobb büdzsédeficitre számít.

Lesznek szerkezeti reformok Mindenképpen megkezdődik jövőre a szerkezeti reformok megvalósítása – szögezte le Nagy Anna kormányszóvivő. 2011. első felében a T. Ház elé kerülnek a katasztrófavédelmi rendszer javítását és az egyházak státusának újraszabályozását célul tűző törvényjavaslatok, új közpénzügyi és felsőoktatási törvény születik, sor kerül a Magyar Agrárkamara működésének átfogó felülvizsgálatára, valamint kezdetét veszi az átfogó romastratégia megvalósítása is.

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.