Németh György, közgazdász nem értett egyet a magánkasszák létrehozásával: amíg az államadósság nincs a GDP 30 százaléka alatt, addig nem lett volna szabad létrehozni azokat, most, hogy 80 százalék felett vagyunk, ebből 10 százalék a magánkasszáknak köszönhető.
Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja nem ért egyet Németh Györggyel. „A tőkésített endszernek vannak olyan előnyei, amelyek miatt érdemes volt elindítani. A tb-nyugdíj nagyban függ a gazdaság teljesítményétől, a magánnyugdíjtagok viszont függetlenedni tudnak ettől” – érvelt Borza.
Németh szerint a magánpénztári vagyon teljes egészében az államadóság csökkentésére kellene fordítani. A pénz negyedét feléljük, ami súlyos hiba.
Borza Gábor szerint egy olyan országban, ahol családonként 1,2 gyermek jön világra, és a kormány a legjobb szándékkal jár el, akkor sem tudja betartani ígéretét, hogy a jövőben nyugdíjat fizessen, mert nem lesz elegendő járulékfizető.
„Összeomló társadalomnak összeomlik a nyugdíjrendszere is, bármilyen is az” – válaszolta Németh. Hozzátette: a népesedés a legfontosabb kérdés.
„A most meghirdetett brutális intézkedés szerint a pénztáraknál maradók jövőbeni befizetéseikre már nem szereznének nyugdíjjogosultságot. Ha a jelen felől nézem, akkor nincs racionális alapja annak, hogy bárki is a pénztáraknál maradjon. Ám annak, aki 25 év múlva megy nyugdíjba, azt is számításba kell vennie, hogy addigra egymillióval kevesebb járulékfizető lesz, és kétmillióval több nyugdíjas. Ezt látva már a tb-nyugdíjba való visszatérés sem feltétlenül ésszerű döntés” – érvelt Borza.
Suppan Gergely szerint azok maradhatnak a magánkasszáknál, akik arra spekulálnak, hogy összeomlik az állami nyugdíjrendszer. Véleménye szerint nem igen lesz olyan, aki a jelenlegi feltételek mellett marad a vegyes rendszerben.
"Ha elég sokan hisznek abban, hogy mások is elhiszik: érdemes a pénztáraknál maradni, akkor a magánynyugdíjrendszer egyben maradhat. Az emberek kikényszeríthetik a változást; ez létező alternatíva, és sokkal racionálisabb, mint az, hogy valaki fogja az 1,8 millió forint megtakarítására járó 100 ezer forint reálhozamot, és, mint egy tál lencsét, hazaviszi" - érvelt a maradás mellett Borza. Németh ehhez annyit fűzött hozzá, hogy "egy olyan országban, ahol óriási a nyugdíjrendszer hiánya, hogyan lehet a még aktívaknak pénzt visszaadni?"
Németh György úgy gondolja, hogy az lenne a megfelelő, ha az állam hoznak létre egy második pillért, melyben garantálja az állampapíroknak megfelelő reálhozamot. „tb-járulék egy része egyéni számlára kerülne, és úgy kamatozna, mint az állampapírok. Emellett tartsák meg a magánpénztárakat. Versenyezzenek egymással, pontosabban a pénztárak az állampapírok hozamával” – vetett fel egy eddig nem hangoztatott megfontolást.
Németh szerint hiba volt létrehozni a pénztárakat, az említett magas államadósággal érvel, ám Borza Gábor úgy gondolja, hogy nincs biztosíték arra, hogy reform nélkül nem költötte volna el ezeket a pénzeket az állam például 14. havi nyugdíjra.
Nem tartom reálisnak a magánpénztáraknál maradást. Ám attól, hogy az emberek visszatérnek a tisztán tb-nyugdíjhoz, a tüske meg marad bennük. Ennél az egyértelmű államosítás is korrektebb döntés lett volna – fejezi be Németh György.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.