Ezt Vlagyimir Putyin miniszterelnök közölte Zürichben. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a stadionok megépítése és a hozzájuk tartozó infrastruktúra egybekapcsolása mintegy 300 milliárd rubelbe, azaz megközelítőleg 2 ezer milliárd forintba kerül majd.
Ez az összeg teljes mértékben egybevethető azzal az összeggel, amelyet a Dél-Afrikai Köztársaság költött a 2010-es Labdarugó Világbajnokság előkészítésére - mondta Putyin az Itar-TASZSZ jelentése szerint. Jelezte, hogy a moszkvai Luzsnyiki stadiont Moszkva városának pénzéből korszerűsítik, a Spartak stadiont a LUKoil építi meg, a VTB bank pedig még egy stadiont épít meg Moszkvában, a Dinamót.
A világbajnokság szakértők szerint alapvetően öt területen érezteti gazdasági hatását: magas színvonalú létesítményekkel gazdagodik a rendező ország, jelentősen fejlődik a kiegészítő infrastruktúra, megnő a közvetlen fogyasztás, új munkahelyek létesülnek, jelentős nemzetközi és belső PR-hatás érvényesül.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a rendező országok az elmúlt világbajnokság alkalmával az esemény évében és az azt követőben is rendre növelték GDP-jüket – annak mértéke az adott ország gazdaságának súlyától függ –, sőt, a győztes ország is profitált gazdaságilag a dicsőségből. A növekedés és annak üteme természetesen függ a globális gazdasági környezet aktuális helyzetétől.
A növekedés és annak üteme természetesen függ a globális gazdasági környezet aktuális helyzetétől. Szerencsés esetben – ahogy a német rendezők várhatták a 2006-os eseményt – becslések szerint akár 10 milliárd euró pluszbevételt is generálhat az országoknak. Az esetleges reklámbevételeket most még megbecsülni nem lehet, de az éves reklámköltések tetemes része minden bizonnyal a vb nyári hónapjára összpontosul globális és hazai szinten egyaránt
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.