Selmeczi: Nem azt ígértük, hogy megvédjük a magánkasszákat

Nem kell tennie semmit annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, aki vissza akar kerülni az állami rendszerbe, ez január 31-én automatikusan megtörténik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Selmeczi Gabriella hozzátette: aki viszont a magánnyugdíjpénztárban kíván maradni, annak erről nyilatkoznia kell.

A rövid határidőt azzal indokolta a politikus, hogy szerinte 45 nap alatt lehet dönteni a visszalépés kérdésében, emellett a politikai viták kezdtek forrósodni, míg a magánnyugdíjpénztárak mögötti érdekcsoportok agresszív támadásba lendültek, és reklámokra kezdték költeni a befizetéseket.

Várhatóan decemberben 13-án szavaz a parlament a nyugdíjtörvényről, ezt követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság levelet küld a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, amelyben részletesen, szakmai szempontok szerint, de közérthetően megmagyarázza a legfontosabb kérdéseket - fejtette ki Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja beszélt arról is, hogy a magán-nyugdíjpénztárbeli megtakarítások öröklésére kizárólag a házastárs vagy a bejegyzett élettárs jogosult. Ha valaki 2013 után hal meg, akkor házastársa vagy élettársa járadákszolgáltatásra jogosult, vagyis nem egy összegben, hanem az özvegyi nyugdíjhoz hasonlóan havi bontásban jut hozzá a pénzhez - tette hozzá.

Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: a magánnyugdíjpénztárak elképesztő összegeket vágtak zsebre működési költségként. Tavaly közel 40 milliárd forintot tett ki a működési költség a vagyonkezelési díjjal együtt, vagyis a pénztárak több pénzből gazdálkodtak, mint amennyi elegendő annak biztosítására, hogy a nők 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba - fejtette ki.

Arra a felvetésre, hogy a választási kampányban a pénztárak védelmét ígérte a Fidesz, a politikus azt mondta: ez alatt a pénztártagokat értették. A kormány és a parlament az emberek érdekeit védi, és nem egy olyan intézményrendszerét, amely hatalmas működési költséget számol el - tette hozzá.

Magyarországon 4,5 százalék volt a működési költség, külföldön pedig 0,9 százalék, a vagyonkezelési díjban pedig négyszeres a különbség - hangsúlyozta a nyugdíjvédelmi megbízott, aki elmondta, hogy jövő évtől csökkentik ezeket a költségeket, hiszen ha máshol kevesebből is tudnak működni a pénztárak, akkor nem tudni, mire ez a nagy bőkezűség itthon. Hozzátette: azt nem modellezte a kormány, hogy a csökkentett költségekből tudnak-e működni majd a pénztárak.