Uniós kötvény lesöpörve?

Az uniós stabilitási alap tevékenységi körének a kibővítését fontolgatják az euróövezeti országok a csütörtök–pénteki EU-csúcshoz közeledve. A tárgyalások állását ismerő források szerint ezzel a lépéssel igyekeznek pótmegoldást találni, miután Berlin és Párizs ellenállása miatt a két korábbi nagy javaslat közül egyik sem kerül komolyan a csúcs napirendjére

„A közös uniós kötvények kérdése nem fog szerepelni az EU-csúcs napirendjén, és remélem, hogy soha többé nem kell erről a kérdésről tárgyalnunk” – idézi a Reuters Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szavait. A politikus szerint a csúcson várhatóan olyan döntéseket tudnak meghozni a résztvevők, amelyeknek köszönhetően a németek által ellenzett EU-kötvény nélkül is sikerül stabilizálni az euróövezet helyzetét.
A Financial Times értesülései szerint az EFSF működésének átalakítása azt jelentené, hogy a jövőben az Európai Központi Bankhoz (EKB) hasonlóan az alap is vásárolhatna állampapírokat. Ezenfelül olyan módosítások is tervben vannak, amelyek értelmében az EFSF – szintén az EKB-hoz hasonlóan – a hosszabb tartamú hitelprogramok helyett rövid lejáratú kölcsönöket is nyújthat a bajba került tagállamoknak. A Financial Times Deutschland ráadásul azt is tudni véli, hogy a hivatalosan elutasító álláspont ellenére a berlini kabinet nem zárkózik el teljesen az EFSF 440 milliárd eurós keretének bővítésétől.

Egyre több kritika éri amiatt az EU-t, hogy a tagországok egyedi kisegítése helyett nem képes rendszerszintű választ adni a hitelválságra. Jövőre a monetáris unió történetének legnagyobb összegét, 560 milliárd eurót kell törleszteniük az euróövezet országainak, ez 45 milliárddal haladja meg a 2010-es összeget. Különösen nehéz helyzetben van Portugália: Lisszabonnak 20 milliárd eurót kell visszafizetnie 2011 közepéig.

Az euróövezet „gyenge láncszemeinek” tartott államok – vagyis Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország – öszszesen 2200 milliárd dollárral tartoznak hitelezőiknek – derül ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) tegnap közzétett negyedéves jelentéséből. E követelések legnagyobb (60–76) százaléka külföldi kézben van. Az egyik legnagyobb mértékben érintett állam Németország, mivel a négy fenti állam összesen közel 500 milliárd dollárral tartozik német bankoknak és befektetőknek.

A BIS-jelentés szerint 2010 második negyedévében a bankközi hitelezés összesen 100 milliárd euróval csökkent az euróövezet országaiban. Ezt főleg a négy labilis helyzetű tagállamban tapasztalható visszaesés magyarázza. Az euróövezettel élénk kontrasztot alkot ugyanakkor a kelet-ázsiai régió, ahol egyedül Kínában 28 milliárd dollárral nőtt a hitelkihelyezések volumene.

Az OECD szerint az Európai Központi Banknak vissza kell fognia monetáris élénkítési akcióit, ha felmerül annak a veszélye, hogy nem tarható az árstabilitás a monetáris unióban.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelválságból való kilábaláshoz az euróövezeti országoknak rendbe kell tenniük bankszektorukat.

Az OECD szerint az Európai Központi Banknak vissza kell fognia monetáris élénkítési akcióit, ha felmerül annak a veszélye, hogy nem tarható az árstabilitás a monetáris unióban.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelválságból való kilábaláshoz az euróövezeti országoknak rendbe kell tenniük bankszektorukat. -->