Válság előtti szinten a hazai export

Az év első kilenc hónapjában az export értéke 14 358 milliárd forint (52,2 milliárd euró), az importé 13 248 milliárd forint (48,1 milliárd euró) volt, így a kivitel forintértéke némileg meghaladta, a behozatalé azonban még nem érte el a két évvel korábbi, a gazdasági világválság előtti szintet. A 2010.első három negyedéves forgalom forintban mért árszínvonala az előző év azonos időszaki szinten maradt. A cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 2,5 százalékkal erősödött, ezen belül az euróhoz viszonyítva 3 százalékkal értékelődött fel, míg a dollárhoz képest 0,4 százalékkal gyengült.

A legnagyobb részarányú gépek és szállítóeszközözök árufőcsoport export- és importvolumene 20 százalékot meghaladóan bővült 2010 első kilenc hónapjában. A híradás-technikai hangrögzítő és –lejátszó készülék kivitelének volumene mintegy ötödével, a behozatalé jelentősebben, több mint negyedével nőtt.

A termékkör importját az ázsiai országokból származó alkatrész-behozatal, az exportot az uniós késztermékkivitel élénkülése jellemezte. Átlagot meghaladó mértékben bővült az általános rendeltetésű ipari gép, illetve a villamos gép, készülék és műszer árucsoport mindkét irányú forgalmának volumene, a növekmény legnagyobb része a német viszonylatban realizálódott. Hasonlóan alakult a közúti járműkereskedelem, ugyanakkor az időszakon belül kiugró, másfélszeres volt a harmadik negyedéves importvolumen-növekedés, ami az alacsony bázissal magyarázható (az autóipart érintő leállások és a kereskedelmi célú behozatal visszaesése tavaly leginkább erre az időszakra esett).

2010. január–szeptemberben a feldolgozott termékek kivitelének volumene 14, a behozatalé
13 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az árufőcsoport mindkét forgalmi irányát negyedévről negyedévre enyhe növekedés jellemezte. Ez a növekvő tendencia érvényesült a gyógyszer, gyógyszerészeti termékeknél, melyek export-import bővülésében jelentős szerepet játszott az orosz gyógyszer-kereskedelmi törvények ideiglenes, szeptemberig tartó keresletfelhajtó hatása. A papír, karton és papírpép kivitelének volumene átlag feletti mértékben emelkedett, a forintadatokat vizsgálva elsősorban a Romániával és a
Lengyelországgal folytatott kereskedelmünk nőtt. A fogyasztási célú bútor és bútorelem, illetve ruházati cikk és öltözékkiegészítő termékek behozatala elmaradt a bázisidőszaki szinttől.

Az energiahordozók importvolumene 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első felében regisztrált 20 százalékos növekedést követően a harmadik negyedévben már csökkent a behozatal.

A természetes és mesterséges gáz volumene a július–szeptemberi időszakban több mint harmadával csökkent, melynek oka, hogy a gáztározók feltöltése 2009-ben a harmadik negyedévtől kezdődött. A teljes energiabehozatal felét adó kőolaj és kőolajtermék importértéke másfélszeresére nőtt 2010. január–szeptemberben, amit a jelentős áremelkedés okozott. 2010 első kilenc hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 9 százalékkal nőtt, behozatala alig múlta felül a bázisidőszaki szintet.

Az árufőcsoport exportvolumene a második, az importé a harmadik negyedévtől növekedett. A kivitelben legnagyobb részarányú árucsoport, a gabona és gabonakészítmények exportvolumene az időszak egészére vonatkozóan némileg elmaradt az előző évi szinttől, bár júniustól dinamikusan bővült az emelkedő árak és értékesített mennyiségek miatt. 2010. január–szeptemberben jelentős volt a tejtermék és tojás, valamint az élőállat-import volumennövekedése, mindkét árucsoportban a német és lengyel kereskedelem volt meghatározó. A vizsgált időszakban kismértékben bővült a zöldség- és gyümölcsbehozatalunk, a harmadik negyedéves kiugrás − főként a nyári idénygyümölcsök tekintetében − a rossz időjárási viszonyok következtében kialakult elégtelen hazai kínálattal magyarázható.

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2010 első kilenc hónapjában a kivitelben 16, a behozatalt tekintve 15százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet, az aktívum a régi tagállamok esetében 210, az új tagállamok vonatkozásában 167 milliárd forinttal nőtt a bázisidőszakhoz képest.

Dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 25, az importé 18százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet. A kereskedelem élénkülésében az ázsiai híradástechnikai késztermék-kivitel és alkatrész-behozatal meghatározó. Passzívumunk 931 milliárd forint (3,4 milliárd euró) volt, 7,8 milliárd forinttal kevesebb, viszont az árfolyamváltozás következtében 86 millió euróval több, mint tavaly.