A tudomány lehet az új kitörési pont a magyar gazdaságnak
Az ÚSZT helyzetértékelése szerint Magyarországon az innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke 2001 óta a GDP 1 százalékát alulról közelítette, csak 2009-ben haladta meg, elérve az 1,15 százalékot, miközben az Európai Unió átlaga 1,9 százalék.
Magyarországon a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a vállalati ráfordítás aránya 2004 óta folyamatosan emelkedik, 2009-ben elérte a 46 százalékot, de még mindig elmarad a fejlett országokétól, ahol a vállalati részarány kétharmad körül van.
Az Új Széchenyi Terv célként fogalmazza meg, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztés-innovációra (k+f+i) fordított forrás folyamatosan növekedjen, az évtized közepére a GDP 1,5 százaléka legyen, az évtized végére pedig megközelítse a GDP 2 százalékát.
A Tudomány és innováció program eszközei között szerepel az egységes monitoring és értékelési rendszer kialakítása, az ösztönző jogszabályi és adópolitikai környezet megteremtése, a megújított támogatási rendszer létrehozása, az innováció regionális dimenziójának erősítése, a k+f+i infrastruktúra összehangoltabb kihasználása.
Az Új Széchenyi Terv pénteki bejelentésekor közreadott pályázati kézikönyv szerint a Tudomány és innováció programban 7 pályázatot írnak majd ki 72,67 milliárd forint keretre.
A kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatokat 2011 március 1-jétől lehet majd benyújtani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.