Az észt vívóbajnok lecsap az Európai Unióra

Észtország január elsején bevezette a közös európai fizetőeszközt, ezzel nőhet a német befolyás az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsában – olvasható a Bloombergen. Ezzel pedig a közgazdászok szerint még nagyobb kormányzati megszorítások felé tolhatják az euróövezetet.

Észtország nemzeti bankjának elnöke, Andres Lipstok – korábbi bajvívó – szavazati joggal rendelkező tag lett az EKB kormányzótanácsában azzal, hogy az észtek beléptek az eurózónába. A hírügynökség kiemeli: az észtek szoros kontroll alatt tartották a kormányzati kiadásokat, miután elnyerték függetlenségüket 1991 után, és az EU 27 tagállamából nekik van a legalacsonyabb államadósságuk, és a legkisebb költségvetési hiányuk.

„Észtországra a stabilitás-orientáltság a jellemző, ezt mutatja a fiskális politikájuk is” – mondta Carsten Brezski, az ING Group vezető közgazdásza, aki korábban az Európai Bizottság tisztviselője volt. ”Ezért Liposak, az észt jegybank vezetője valószínűleg a német blokkot fogja erősíteni, Axel Weber, a Bundesbank vezére tehát egy új barátra fog találni” – teszi hozzá.

Axel Weber, a Bundesbank vezére az EKB mostani monetáris politikája ellen harcol, szerinte a jegybanknak nem szabad periferiális (görög, ír, portugál) államkötvényeket vásárolnia. Azonban a jelenlegi elnök, Jean-Claude Trichet  ezzel az eszközvásárlási programmal próbálja stabilizálni a piacokat és fenntartani a bizalmat.

Az új teg belépésével egy módosított Hanza-szövetség alakulhat ki Németország, Ausztria, Finnország, Észtország és néhány kisebb ország csatlakozásával – mondta Simon Johnson, a Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza, a Solan School of Management professzora. A szakértő szerint ez az erős tömb könnyedén megvétózhatja a gyengélkedő államok megsegítésére irányuló törekvéseket.

A Boomberg kiemeli: az észt gazdaság 13,9 százalékkal zsugorodott 2009-ben, emelték az adókat, befagyasztották a nyugdíjpénztári befizetéseket és csökkentették a dolgozók fizetéseit. Így a költségvetési hiányt a GDP 1,7 százalékára szorították le, amely bőven megfelel az Európai Unió 3 százalékos céljának.

Liposak megbízatása azonban nem lesz hosszú az EKB kormányzótanácsában, hiszen jegybanki mandátuma 2012-ben lejár.