Célegyenesben a Duna régió stratégia

Vízpolitika. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a Duna régió stratégiára (DRS), amelynek elfogadása a 2011. évi soros magyar elnökségre esik. A stratégia a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét.

Az EU balti-tengeri régiós stratégiája után, amelyet a svéd elnökség idején, 2009 második felében fogadtak el, a DRS az unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lesz. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A magyar elnökség célja, hogy a 2011. júniusi Európai Tanács-ülésen a tagállamok elfogadják a stratégiát.

Az Európai Unió Tanácsa 2009. június 18–19-i ülésén hivatalosan felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig készítse el a DRS tervezetét. A bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése.

Összeurópai szempontból mind a balti, mind a Duna-stratégia szimbolikus. Jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok koordináltan adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani (energiabiztonság, klímaváltozás, árvíz, aszály stb.).
A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy fejlődő és attraktív térség létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a térségben. A Közép-Európa-politika fontos elemeként a DRS elősegítheti a Nyugat-Balkán európai integrációjának a felvezetését is.

A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása. A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll.

A DRS jól illeszkedik a víz témaköréhez, a 2011. évi magyar EU-elnökségi program egyik központi eleméhez. A stratégia a 2012-ben kezdődő új, átfogó vízpolitika alakításához értékes hozzájárulás, mert a vízminőség védelmére koncentráló korábbi megközelítést kiegészíti az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével.

A vízpolitika a magyar elnökség önálló kezdeményezése, amelyet teljes politikai konszenzus övez. Magyarország célja az uniós és magyar szempontból fontos, vízgazdálkodási körbe tartozó szempontok fejlesztése, majd megerősítése az EU-politikákban. A magyar elnökségi időszak végén kerül sor a tagállamok közötti eszmecserére a bizottság 2012-ben esedékes átfogó vízpolitikai javaslatairól.

A DRS épít a régió gazdag kulturális kínálatára mind az épített örökség védelmével és bemutatásával, mind a szellemi örökség sokszínűségének hangsúlyozásával. Ugyancsak fontos a Duna vízi turisztikai, vízisport-célú hasznosítása a folyó teljes szakaszán.

A DRS épít a régió gazdag kulturális kínálatára mind az épített örökség védelmével és bemutatásával, mind a szellemi örökség sokszínűségének hangsúlyozásával. Ugyancsak fontos a Duna vízi turisztikai, vízisport-célú hasznosítása a folyó teljes szakaszán. -->