Földrengés, iszapömlés, árvíz - A katasztrófák éve volt a tavalyi

Tavaly rekordszámú, 950 természeti katasztrófa történt a világban, s 295 ezer ember vesztette életét ezek következtében. A biztosítói piac egyik legnagyobb cégének számító Munich Re jelentésében arra figyelmeztet, hogy 2010-ben a természeti csapások 90 százaléka kapcsolódott valamilyen formában az időjáráshoz, a klímaváltozáshoz. Az árvizek, hőhullámok, földrengések és hurrikánok által okozott kár értéke globálisan elérte a 99 milliárd eurót, ebből csupán 28 milliárdnyi összegre volt biztosítás. A megelőzés és a felkészülés közötti különbség következményeit mutatja, hogy miközben Chilében a Richter-skála szerinti 8,2 fokozatú földrengésnek mintegy 500 ember esett áldozatul, Haitin a gyengébb, 7,2-es természeti csapás következtében 223 ezren veszítették életüket, elsősorban a hanyagul felépített, a földrengés miatt összeomlott épületek romjai alatt.

Európában is egyre több a természeti csapás. Az EU-ban csak a Franciaországon és Spanyolországon végigsöprő Xynthia névre keresztelt szélvihar 4,5 milliárd euró kárt okozott, amelyből a Munich Re szerint 2,3 milliárdra volt biztosítás. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az európai polgárok 90 százaléka a válság ellenére azt szeretné, hogy az EU hatékonyabban tudjon reagálni a természeti csapásokra, amelyek száma 1975 óta mintegy ötszörösére nőtt kontinensünkön.

Mindez növekvő nyomást jelent az Európai Unió költségvetésére – erősítette meg lapunknak Ferran Tarradellas, Krisztalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos szóvivője. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az ezzel kapcsolatos költségvetési előirányzatok bővítését az EU illetékeseinek meg kell vitatni, hiszen a meglévő keret éppen a katasztrófák számának növekedése és a válság miatt korlátozott. Az uniós forrásoknál maximális mértékben előtérbe került a jobb koordináció és a költséghatékony felhasználás, valamint az is, hogy a segítségnyújtásnak a megelőzéstől a felkészülésen és reagáláson át egészen a rehabilitációig mindenre ki kell terjednie.

Az Európai Bizottság már tavaly ősszel állást foglalt az uniós katasztrófareagálási képességek megerősítése mellett. Egyrészt kilátásba helyezte a már meglévő európai kapacitások és a tagállamok sürgősségi eszközeinek megerősítését, másrészt kezdeményezte, hogy az információcsere és az uniós katasztrófavédelem összehangolását szolgáló új platformként az EU hozza létre az Európai Vészhelyzeti Reagálási Központot. Ez folyamatos szolgálatot ellátó, valódi katasztrófareagálási központként működne, s feladata lenne a kockázatok nyomon követése, a korai vészjelzések leadása, az uniós polgári katasztrófavédelem koordinálása is. Válsághelyzetben minden óra számít, ezért az Európai Uniónak olyan rendszerre van szüksége, amely garantálja, hogy „új, költséges struktúrák létrehozása nélkül legyünk képesek késedelem nélkül kulcsfontosságú eszközöket mozgósítani” – indokolta a döntést Krisztalina Georgieva, az EU illetékes biztosa.

- Február 27.: földrengés Chilében

- Április 13.: földrengés Kínában

- Április: vulkánkitörés Izlandon

- Júliustól szeptemberig: hőhullám Oroszországban

- Júliustól szeptemberig: árvizek Pakisztánban

Forrás: Munich Re

- Február 27.: földrengés Chilében

- Április 13.: földrengés Kínában

- Április: vulkánkitörés Izlandon

- Júliustól szeptemberig: hőhullám Oroszországban

- Júliustól szeptemberig: árvizek Pakisztánban

Forrás: Munich Re Vésztartalékok a magyar büdzsében Jelentős összeg, 90 milliárd forint szerepel a 2011-es magyar költségvetésben „rendkívüli kormányzati intézkedések” címszó alatt, ebből a summából azonban nem csak a katasztrófahelyzeteket kezeli az idén a kabinet. Ez a 90 milliárd forint valójában a költségvetés tartalékát jelenti, e felett csupán a bérkiegészítésekre szolgáló 33,9 milliárdos céltartalék található meg a büdzsében. A 90 milliárd nem nevezhető kevésnek, de jóval kevesebb az előző évi összegeknél (amikor is a céltartalék nélkül körülbelül 205 milliárd forintot tett ki a „dugipénz”).

Emellett tényleges rendkívüli kiadásokra 16,4 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére, és több mint 11 milliárd jut az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működésére, ebből azonban elsősorban a munkavállalókat és azok járulékait fizetik. KR -->