Haladunk tovább a hiánycél felé

Ez a mutatószám az eredményszemléletű, azaz az Európai Unió által is használt elszámolás szerint készült, mint ismeretes, Magyarország 3,8 százalékos deficitet vállalt a nemzetközi szervezetek felé. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, még a harmadik negyedévinél is alacsonyabb hiányra lesz szükség az utolsó három hónapban, mivel szeptemberig átlagosan 4,7 százalékos volt a mutató. Az október–novemberre rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok alapján a szakértők azt várják, teljesül a vállalás, amelyhez a különadók is hozzájárulnak.

A bevételek 2009 azonos időszakáéhoz képest 0,3 százalékkal mérséklődtek a statisztikai hivatal közlése szerint. A jövedelemadók és a társadalombiztosítási hozzájárulások jelentősen visszaestek; előbbik a társaságiadó-bevétel, utóbbik a munkaadói járulék nagyarányú csökkenése következtében. Lényegesen növekedtek azonban a termelési- és az importadó-bevételek – ezen belül az áfabefizetések – az áfakulcs 2009. júliusi emelése következtében.

A hiány növekedéséért inkább a kiadások emelkedése volt okolható, 2010 első három negyedévében 1 százalékos növekedés volt éves alapon. A felhalmozási, azaz zömmel beruházási kiadások dinamikusan bővültek, bár értékük még így is elmaradt a 2005–07 azonos időszakában látottól. A dologi kiadások is jelentősen, 6,9 százalékkal nőttek, míg a kamatkiadások csaknem ugyanekkora mértékben visszaestek. A harmadik negyedévben megfordult a trend, a kiadások enyhén csökkentek, a bevételek viszont lényegesen megemelkedtek. A kamatkiadások 8,2 százalékkal estek vissza a július–szeptemberi időszakban, ez azt jelzi, hogy még a sokat kritizált kormányzati kommunikáció mellett is keresettek voltak a magyar állampapírok. 

BD-->