Mától Davoson a világ szeme

Ezt az idén akkor rendezik meg, amikor Klaus Schwab, a davosi fórumot 41 évvel ezelőtt elindító német professzor jellemzése szerint a világ kiégési szindrómától szenved.

Miközben a világ egyre zsugorodik, egyre tágul is – ezzel a paradoxonnal jellemzi a globalizáció nyomán átalakult-átalakuló világot a davosi Világgazdasági Fórumra készült, Globális kockázatok 2011 címet viselő jelentés, amely megállapítja, azért sem vagyunk képesek új nagy sokkokat kezelni, mert a pénzügyi válság rontotta a gazdaság ellenálló képességét, s egyben növelte a geopolitikai és a szociális feszültségeket.

Pedig minden eddiginél nagyobb kockázatokkal kell szembenéznünk – ahogy azt a mintegy ötvenoldalas jelentés is pontról pontra veszi –, s az erősödő globalizáció miatt ráadásul fennáll a gyors terjedés és a drámai hatások veszélye is.

Az idei davosi fórum – a várakozások szerint – ismét leképezi a globálisan végbement-végbemenő változásokat. Mint a BBC egyik jelentése rámutat: a tanácskozás most egyértelműen demonstrálja az új szuperhatalmak megjelenését: elsősorban Kínáról, a feltörekvő Indiáról, valamint Brazíliáról és más, természeti kincsekben és nyersanyagokban gazdag országokról van szó. Tény és való, számos kerekasztal és egyéb csoportos tanácskozás foglalkozik ezekkel az országokkal. S ékes bizonyíték – de egyben pikáns – az is, hogy az amerikai gazdaság átalakításáról meghirdetett ülést egy kínai társadalomtudós vezeti.

Összesen 2500 meghívott vendég lesz jelen az alpesi síparadicsomban, köztük 1400 vállalati felső vezető, s természetesen politikusok, tudósok, művészek, a média képviselői. A vasárnap véget érő tanácskozássorozaton részt vesz Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök, David Cameron brit kormányfő és a Mexikót vezető Felipe Calderón is. Kínát – a legnépesebb delegáció élén – Csen Tö-ming kereskedelmi miniszter képviseli. Ellátogat Davosba Bill Clinton volt amerikai elnök, és részt vesz a fórumon Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, valamint Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is.

Lapzártánkig nem kaptunk választ arra, ki és milyen szinten képviseli a magyar kormányt a tanácskozáson, amelyen a hivatalos programoknál is fontosabb a részvétel az informális találkozókon. A Magyar Nemzeti Bankból senki sem lesz jelen. Korábban gyakran magas szinten képviseltette magát mind a kormányzat, mind a jegybank. Sőt, 2000-ben Orbán Viktor – a rendszerváltás utáni első kormányfőként – is részt vett a tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc 2008-ban volt jelen.

A trendeket elemző jelentésben különösen a fejlett országok munkaerőpiacáról szólva számolnak a szakértők lassú előrehaladásról, a várható adatok szerint a foglalkoztatás terén jelentősen elhúzódik a kilábalás a válságból. A folyamat iránya azonban látszik: csaknem minden munkanélküliséggel kapcsolatos mutató javult 2009 óta, és a trend valószínűleg folytatódik.

A jelentés rámutat, hogy megfordulni látszik az eddigi trend. Világszinten a korábbiaktól eltérően az iparban csökken, a mezőgazdaságban pedig nő az alkalmazottak létszáma. www.vg.hu/ilo

A trendeket elemző jelentésben különösen a fejlett országok munkaerőpiacáról szólva számolnak a szakértők lassú előrehaladásról, a várható adatok szerint a foglalkoztatás terén jelentősen elhúzódik a kilábalás a válságból. A folyamat iránya azonban látszik: csaknem minden munkanélküliséggel kapcsolatos mutató javult 2009 óta, és a trend valószínűleg folytatódik.

A jelentés rámutat, hogy megfordulni látszik az eddigi trend. Világszinten a korábbiaktól eltérően az iparban csökken, a mezőgazdaságban pedig nő az alkalmazottak létszáma. www.vg.hu/ilo Trendforduló az országkockázatokban A világgazdaság növekedése 2011-ben lassul, 4 százalék körül lehet, a válság nyertesei a fejlődő országok lesznek, amelyek ugyan mérséklődő dinamikával, de így is 6,2 százalékkal nőnek az idén. Ráadásul mindinkább zárul az olló a fejlett és a fejlődő országok között a kockázati megítélésben – mutat rá a Coface nemzetközi hitelbiztosító jelentése. Az idén az országkockázatokkal kapcsolatos legfontosabb kihívás a magánszféra eladósodottságának és a növekedés finanszírozásának a nyomon követése.

A Coface 156 országot minősít, közülük 28 a fejlett. Magyarország minősítésén tavaly nem változtattak, továbbra is A4-es a besorolás, ez a hét kategória közül még a befektetési szintet jelentő legalsó.

Trendforduló a fejlett és a fejlődő országok kockázata közötti ollószűkülés – vélik a Coface szakértői.

Ez a fejlődők teljesítményének stabilitásával és azzal áll összefüggésben, hogy vállalkozásaik a válság idején is fizetőképesek maradtak. A fejlődők aktivitási rátája komoly és stabil, emellett erős a finanszírozási képességük is, miközben a fejlett országok kockázata nőtt. Ami az utóbbiakat illeti: a vizsgált 28 közül csak kilenc tudott visszaállni a válság előtti szintre.

Kétféle profilt kell figyelemmel kísérni az idén. Egyrészt a „lengyel–tbrazil”, s idetartozik Magyarország is. Itt a vállalatok inkább a külföld felé adósodnak el, miután a helyi bankok túlságosan passzívak és a kamatok magasak. Ezekben az országokban egyre nagyobb rizikót jelent a devizában eladósodott cégek számának növekedése. A másik a „kínai–vietnami” profil: a vállalatok helyi valutában adósodnak el helyi bankoknál, amelyek gyakran nem képesek megfelelően felmérni a kockázatokat.

Magyarország számára az egyik legnagyobb rizikó jelenleg az, hogy – besorolása szerint – fejlődő országként nem képes csatlakozni ahhoz a csoporthoz, amely közelít a fejlettekhez. Ez vonatkozik mind a megítélésre, mind a kockázatra, mind a gazdasági teljesítményre. Javuló kilátások a világban Javultak az idei globális növekedési kilátások a Nemzetközi Valutaalap szerint: a washingtoni nemzetközi pénzügyi intézmény ugyanis 0,2 százalékponttal felfelé módosította a 2011-re tavaly októberben kiadott 4,2 százalékos előrejelzését. Ugyanakkor a jövő évi 4,5 százalékos dinamikát változatlanul hagyta a Világgazdasági Kilátások tegnap kiadott változatában.

Továbbra is kétüteműnek látja az IMF a válság utáni fejlődést. A fejlett országokban mérsékelt lesz a növekedés mind az idén, mind jövőre, a fejlődő világban marad az akár a dupla akkora dinamika.

A fejlett államokban növelik a kockázatokat az eurózóna perifériáján kialakult feszültségek, s komoly gondot okoz a munkanélküliség is. A fejlődő világban a gazdasági aktivitás ugyan élénk, de nő az inflációs nyomás, fennáll a gazdaságok túlfűtöttségének veszélye, amelyet az erőteljes tőkebeáramlás is okoz.

Az IMF előrejelzése szerint a legsürgetőbb feladat az államadósággal és a pénzügyi problémákkal összefüggő kérdések minél gyorsabb és hatékonyabb kezelése az euróövezetben, ahol a költségvetési egyensúlyhiányra is új válaszokat kell adni. Az IMF arra hívja fel a figyelmet, hogy négy évvel a válsághoz vezető problémák kirobbanása után a pénzügyi stabilitás továbbra sem biztosított a világban. -->