Megszorításokkal köszöntötték az Újévet a szomszédok
Csehországban az év elején hatályba lépett, 35 milliárd korona (385 milliárd forint) értékű takarékossági csomag legnagyobb tételét (21 milliárd korona) az állami szektorban dolgozók bérének 10 százalékos csökkentésétől várja a prágai jobbközép kormány. Miután a munkavállalók jelentős hányada a közszférában dolgozik, elemzők szerint ez a lépés jelentősen visszavetheti a háztartások költekezését, ami a GDP-növekedés lassulását okozhatja.
A közszféra béreinek megtizedelése mellett a kormány jelentős mértékben megkurtította a szociális támogatásokat. A spórolás keretében csökkennek a munkanélküliek járandóságai. Megszűnik az a lehetőség, hogy valaki ideiglenes munka mellett is kapja a munkanélküli-segélyt, ezzel 820 millió koronát spórol meg az állam. Azok pedig, akik maguk mondanak fel munkahelyükön, mostantól jóval kevesebb – nettó bérük 45 százalékát kitevő – segélyt kapnak. Emellett a végkielégítést és a segélyt nem lehet egyszerre igénybe venni. A táppénz összegének csökkentésével pedig 2,3 milliárd koronát takarítanak meg. Emellett az állam az eddigiekhez képest egy héttel később kezdi folyósítani a betegállományban lévők juttatását, így az eddigi kettő helyett az első három hétben a munkaadónak kell biztosítania a segélyt. Az intézkedéssel 1,7 milliárd koronát takarítanak meg a büdzsében. A kisebb fokú rokkantsággal élők juttatásait is megnyirbálja az állam az eddigi havi kétezerről 800 koronára. Mintegy 1,3 milliárd korona megtakarítást jelent az, hogy a január 1-jétől csupán az első gyerek születése után járó támogatást csak a legszegényebb családok kapják meg, amelyek jövedelme alacsonyabb, mint a létminimum 2,4-szerese.
A prágai kormány a megszorításokkal azt szeretné elérni, hogy a tavalyi 5,2-ről a GDP 4,6 százalékára csökkenjen a költségvetési hiány. Elemzők szerint a kiigazítás hatására a gazdasági növekedés 0,3-0,6 százalékponttal eshet. „A hosszú távú kilátások javítása érdekében vállalni kell a rövid távon jelentkező kedvezőtlen hatásokat” – mondta a Prague Postnak David Marek. A Patria Finance vezető elemzője úgy véli: Csehországnak most kell fizetnie a 2008-ban kirobbant válság előtti időkért, amikor elszalasztotta a széles körű fiskális konszolidáció esélyét. Marek szerint Csehországnak azonban még mindig lehetősége van három-négy évre előre tervezni a megszorításokat, szemben például Görög- vagy Írországgal, ahol a helyzet súlyossága miatt erre nem kerülhet sor.
Petr Necas kormányfő nemrég kilátásba helyezte a 20 százalékos áfa megemelését is, erre szerinte a nyugdíjreform finanszírozása miatt lehet szükség. A tervezett reform keretében a kormány a magánmegtakarításokat szeretné ösztönözni.
Szlovákiában január 1-jével 1,7 milliárd euró (mintegy 470 milliárd forint) értékű kiigazítási csomag lépett életbe: a kiadási oldalon mintegy 900 milliót takarítanak meg az idei büdzsében, míg a bevételi oldalon 800 milliót teremtenek elő. Becslések szerint a háztartások terhei az idén 300-400 euróval nőhetnek.
A költségvetési bevételek növelése érdekében az Iveta Radicová vezette jobbközép kormány 19 százalékról 20-ra növelte az áfa mértékét, ezt a lakosság közvetlenül a saját pénztárcáján is érzi majd. Az adóemelés mindaddig érvényben marad, amíg a büdzsé hiánya nem megy a maastrichti kritériumok által megszabott szint, a GDP három százaléka alá. Radicová az áfa emelését Fico-adónak nevezte, utalva arra, hogy a kormány szerint az adóteher növelésére az előző, a Robert Fico vezette kabinet költekező politikája miatt van szükség. Az általános forgalmi adó növelésén kívül tovább drágíthatja az élelmiszereket, hogy megszűnt a közvetlen őstermelői áruértékesítés hatszázalékos kedvezményes áfája, továbbá eltörölték a mezőgazdaságban használt gázolaj adókedvezményét.
Januártól nőnek a társadalombiztosítási járulékok is, ez főként az önfoglalkoztatókat, az egyszemélyes vállalkozásokat, a szellemi szabadfoglalkozásúakat érinti. A minimális szociális biztosítás összegét is megemelték. A 97 eurós alsó határ januártól 109 euró fölé nőtt. Adó- és járulékkötelessé tették a nyugdíjbiztosítás harmadik pillérébe befizetett összeget is. Hasonlóan adó- és járulékköteles lett a magánszemélyek hosszú lejáratú életbiztosítási, nyugdíj-takarékossága is.
A megszorítás része, hogy a főbb állami hivatalokban befagyasztják a béreket, illetve elbocsátásokat hajtanak végre, ennek következtében négyezren kerülhetnek az utcára.
Lengyelország, mint említettük, január 1-jével nem vezetett be a lakosságot érintő radikális megszorításokat. A kormány szándéka szerint 2011–13 között fokozatosan konszolidálják az államháztartás helyzetét, elsősorban a közkiadások csökkentésével. Január 1-jével a háztartások terhei „csak” annyiban nőttek, hogy Szlovákiához hasonlóan egy százalékponttal megemelték az eddig 22 százalékos áfát. A tervek szerint a rátát a következő két évben is növelik egy-egy százalékponttal, így 2013-ra 25 százalék lesz az adó mértéke.
Az áfaemelésről még augusztusban döntött a varsói kormány, ekkor határoztak arról is, hogy plafont szabnak az állami kiadásoknak, illetve felgyorsítják a privatizációt. A lengyel államháztartás helyzetét erősítheti az a tervezet is, miszerint áprilistól a keresetek 7,3 százalékáról 2,3-re csökkenne a magánnyugdíjpénztárakba utalt befizetések mértéke, vagyis a különbözetet a nyugdíjrendszer állami pillérébe irányítják át. A javaslat szerint a magánpillérbe utalt járulék mértéke 2017-től emelkedne, de csupán 3,5 százalékra, vagyis nem érné el az eredeti 7,3 százalékos szintet. A nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot január 20-ig készíti el a varsói kormány, a parlament pedig február közepén kezdhet tárgyalni róla.
Hazánk lett a költségvetés bajnoka
A 2008 őszén kirobbant pénzügyi-gazdasági válság jelentősen megtépázta az exportvezérelt visegrádi országokat is. A GDP alakulása szempontjából a legjobban Lengyelország vészelte át a krízist – egyedül ott nem fordult recesszióba a gazdaság 2009-ben –, miután belső piacának nagysága képes volt ellensúlyozni a nyugat-európai exportpiacok szűkülését.A költségvetési hiány tekintetében viszont jelenleg Magyarország számít a visegrádi régió bajnokának, ugyanis hazánkban a gazdasági válság idejére kellett időzíteni a szigorú költségvetési megszorításokat, míg a másik három visegrádi államban a krízist gazdaságélénkítő mentőprogramokkal próbálták átvészelni.
A költségvetési hiány tekintetében viszont jelenleg Magyarország számít a visegrádi régió bajnokának, ugyanis hazánkban a gazdasági válság idejére kellett időzíteni a szigorú költségvetési megszorításokat, míg a másik három visegrádi államban a krízist gazdaságélénkítő mentőprogramokkal próbálták átvészelni.
Brutális román megszorítások. Románia a takarékossági intézkedések bevezetésével megelőzte Szlovákiát és Csehországot, miután az IMF vezetésével 2009-ben összeállított 20 milliárd eurós mentőcsomag folyamatos lehívásának biztosítására tavaly rendkívüli megszorító csomagot fogadott el. A július 1-jén életbe lépett intézkedések keretében a közszféra béreit 25 százalékkal csökkentették. Az IMF előrejelzése szerint ennek hatására várhatóan mintegy 250 ezer állás szűnik meg a következő években a közszférában. A bukaresti kabinet emellett a nyugdíjakat 15 százalékkal kívánta lefaragni, azonban ezt az ország alkotmánybírósága megakadályozta. Emiatt viszont a kabinet arra kényszerült, hogy 19-ről 24 százalékra emelje az áfát. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.