Megszorításokkal köszöntötték az Újévet a szomszédok

Nem véletlen: Magyarország visegrádi partnerei ugyanazzal a kihívással szembesültek. Az elmúlt évek gazdaságösztönző politikája után átfogó deficitcsökkentő intézkedéseket kellett kidolgozniuk az államháztartás helyzetének stabilizálására. Lengyelország sem maradt ki ebből: ők azonban nem a lakosságot közvetlenül érintő azonnali megszorításokkal, hanem az állami kiadások fokozatos, három évre szóló lefaragásával, illetve a magán-nyugdíjpénztári befizetések részleges átirányításával kívánják stabilizálni az államháztartás helyzetét.
Csehországban az év elején hatályba lépett, 35 milliárd korona (385 milliárd forint) értékű takarékossági csomag legnagyobb tételét (21 milliárd korona) az állami szektorban dolgozók bérének 10 százalékos csökkentésétől várja a prágai jobbközép kormány. Miután a munkavállalók jelentős hányada a közszférában dolgozik, elemzők szerint ez a lépés jelentősen visszavetheti a háztartások költekezését, ami a GDP-növekedés lassulását okozhatja.

A közszféra béreinek megtizedelése mellett a kormány jelentős mértékben megkurtította a szociális támogatásokat. A spórolás keretében csökkennek a munkanélküliek járandóságai. Megszűnik az a lehetőség, hogy valaki ideiglenes munka mellett is kapja a munkanélküli-segélyt, ezzel 820 millió koronát spórol meg az állam. Azok pedig, akik maguk mondanak fel munkahelyükön, mostantól jóval kevesebb – nettó bérük 45 százalékát kitevő – segélyt kapnak. Emellett a végkielégítést és a segélyt nem lehet egyszerre igénybe venni. A táppénz összegének csökkentésével pedig 2,3 milliárd koronát takarítanak meg. Emellett az állam az eddigiekhez képest egy héttel később kezdi folyósítani a betegállományban lévők juttatását, így az eddigi kettő helyett az első három hétben a munkaadónak kell biztosítania a segélyt. Az intézkedéssel 1,7 milliárd koronát takarítanak meg a büdzsében. A kisebb fokú rokkantsággal élők juttatásait is megnyirbálja az állam az eddigi havi kétezerről 800 koronára. Mintegy 1,3 milliárd korona megtakarítást jelent az, hogy a január 1-jétől csupán az első gyerek születése után járó támogatást csak a legszegényebb családok kapják meg, amelyek jövedelme alacsonyabb, mint a létminimum 2,4-szerese.

A prágai kormány a megszorításokkal azt szeretné elérni, hogy a tavalyi 5,2-ről a GDP 4,6 százalékára csökkenjen a költségvetési hiány. Elemzők szerint a kiigazítás hatására a gazdasági növekedés 0,3-0,6 százalékponttal eshet. „A hosszú távú kilátások javítása érdekében vállalni kell a rövid távon jelentkező kedvezőtlen hatásokat” – mondta a Prague Postnak David Marek. A Patria Finance vezető elemzője úgy véli: Csehországnak most kell fizetnie a 2008-ban kirobbant válság előtti időkért, amikor elszalasztotta a széles körű fiskális konszolidáció esélyét. Marek szerint Csehországnak azonban még mindig lehetősége van három-négy évre előre tervezni a megszorításokat, szemben például Görög- vagy Írországgal, ahol a helyzet súlyossága miatt erre nem kerülhet sor.

Petr Necas kormányfő nemrég kilátásba helyezte a 20 százalékos áfa megemelését is, erre szerinte a nyugdíjreform finanszírozása miatt lehet szükség. A tervezett reform keretében a kormány a magánmegtakarításokat szeretné ösztönözni.

Szlovákiában január 1-jével 1,7 milliárd euró (mintegy 470 milliárd forint) értékű kiigazítási csomag lépett életbe: a kiadási oldalon mintegy 900 milliót takarítanak meg az idei büdzsében, míg a bevételi oldalon 800 milliót teremtenek elő. Becslések szerint a háztartások terhei az idén 300-400 euróval nőhetnek.
A költségvetési bevételek növelése érdekében az Iveta Radicová vezette jobbközép kormány 19 százalékról 20-ra növelte az áfa mértékét, ezt a lakosság közvetlenül a saját pénztárcáján is érzi majd. Az adóemelés mindaddig érvényben marad, amíg a büdzsé hiánya nem megy a maastrichti kritériumok által megszabott szint, a GDP három százaléka alá. Radicová az áfa emelését Fico-adónak nevezte, utalva arra, hogy a kormány szerint az adóteher növelésére az előző, a Robert Fico vezette kabinet költekező politikája miatt van szükség. Az általános forgalmi adó növelésén kívül tovább drágíthatja az élelmiszereket, hogy megszűnt a közvetlen őstermelői áruértékesítés hatszázalékos kedvezményes áfája, továbbá eltörölték a mezőgazdaságban használt gázolaj adókedvezményét.

Januártól nőnek a társadalombiztosítási járulékok is, ez főként az önfoglalkoztatókat, az egyszemélyes vállalkozásokat, a szellemi szabadfoglalkozásúakat érinti. A minimális szociális biztosítás összegét is megemelték. A 97 eurós alsó határ januártól 109 euró fölé nőtt. Adó- és járulékkötelessé tették a nyugdíjbiztosítás harmadik pillérébe befizetett összeget is. Hasonlóan adó- és járulékköteles lett a magánszemélyek hosszú lejáratú életbiztosítási, nyugdíj-takarékossága is.
A megszorítás része, hogy a főbb állami hivatalokban befagyasztják a béreket, illetve elbocsátásokat hajtanak végre, ennek következtében négyezren kerülhetnek az utcára.

Lengyelország, mint említettük, január 1-jével nem vezetett be a lakosságot érintő radikális megszorításokat. A kormány szándéka szerint 2011–13 között fokozatosan konszolidálják az államháztartás helyzetét, elsősorban a közkiadások csökkentésével. Január 1-jével a háztartások terhei „csak” annyiban nőttek, hogy Szlovákiához hasonlóan egy százalékponttal megemelték az eddig 22 százalékos áfát. A tervek szerint a rátát a következő két évben is növelik egy-egy százalékponttal, így 2013-ra 25 százalék lesz az adó mértéke.

Az áfaemelésről még augusztusban döntött a varsói kormány, ekkor határoztak arról is, hogy plafont szabnak az állami kiadásoknak, illetve felgyorsítják a privatizációt. A lengyel államháztartás helyzetét erősítheti az a tervezet is, miszerint áprilistól a keresetek 7,3 százalékáról 2,3-re csökkenne a magánnyugdíjpénztárakba utalt befizetések mértéke, vagyis a különbözetet a nyugdíjrendszer állami pillérébe irányítják át. A javaslat szerint a magánpillérbe utalt járulék mértéke 2017-től emelkedne, de csupán 3,5 százalékra, vagyis nem érné el az eredeti 7,3 százalékos szintet. A nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot január 20-ig készíti el a varsói kormány, a parlament pedig február közepén kezdhet tárgyalni róla.

A költségvetési hiány tekintetében viszont jelenleg Magyarország számít a visegrádi régió bajnokának, ugyanis hazánkban a gazdasági válság idejére kellett időzíteni a szigorú költségvetési megszorításokat, míg a másik három visegrádi államban a krízist gazdaságélénkítő mentőprogramokkal próbálták átvészelni.

A költségvetési hiány tekintetében viszont jelenleg Magyarország számít a visegrádi régió bajnokának, ugyanis hazánkban a gazdasági válság idejére kellett időzíteni a szigorú költségvetési megszorításokat, míg a másik három visegrádi államban a krízist gazdaságélénkítő mentőprogramokkal próbálták átvészelni.

Brutális román megszorítások. Románia a takarékossági intézkedések bevezetésével megelőzte Szlovákiát és Csehországot, miután az IMF vezetésével 2009-ben összeállított 20 milliárd eurós mentőcsomag folyamatos lehívásának biztosítására tavaly rendkívüli megszorító csomagot fogadott el. A július 1-jén életbe lépett intézkedések keretében a közszféra béreit 25 százalékkal csökkentették. Az IMF előrejelzése szerint ennek hatására várhatóan mintegy 250 ezer állás szűnik meg a következő években a közszférában. A bukaresti kabinet emellett a nyugdíjakat 15 százalékkal kívánta lefaragni, azonban ezt az ország alkotmánybírósága megakadályozta. Emiatt viszont a kabinet arra kényszerült, hogy 19-ről 24 százalékra emelje az áfát. -->