A gyógyszer- és nyugdíjkiadások mellett a járulékokat is csökkenteni kellene

A gyógyszer-, illetve a nyugdíjkiadásokat, a tömegközlekedés finanszírozását és a munkanélküli-ellátások rendszerét érintő változások közvetetten ugyan, de javíthatják majd a vállalkozások versenyképességét – vélik egyöntetűen a Világgazdaság által megkérdezett, a hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások problémáit ismerő, azokat képviselő szakemberek. Ezzel utaltak arra, hogy a hírek szerint ezeken a területeken várhatók elsősorban intézkedések a február végén, a kormány által Magyar növekedési és stabilitási program címen bejelentendő csomag keretében. A megkérdezettek szavaiból ugyanakkor kiderül: egy sor más területen is kellenének határozott változások, hogy javulhasson az üzleti környezet, a cégek versenyképessége.

Egyetértés látszik abban is, hogy elsősorban az élőmunka terheit kellene mérsékelni, s – ahogy Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke is mondta – nem a személyi jövedelemadót kellett volna csökkenteni például első lépésként. Többen sürgették – Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára egyenesen reformértékűnek mondta –, hogy kivezessék a különadókat, amelyekről a kormányzatnak ki kell mondania, hogy csak az eredetileg meghirdetett egy-két évig maradnak. Dávid Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója szintén a kivezetés mellett érvelt, hozzátéve: a munkaerőpiac is akkor fog csak versenyképes munkahelyekkel bővülni, ha a külföldi működő tőke megint látja értelmét a magyarországi befektetéseknek, netán a kutatás-fejlesztési bázisok kialakításának és bővítésének, ehhez pedig kiszámítható és megkülönböztetések nélküli szabályozási környezet és helyreállított bizalom szükséges.

Ha már adók: Dirk Wölfer, a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIH) kommunikációs igazgatója szerint tudomásul kell venni, hogy hosszabb távon az adócsökkentés önmagában nem javítja a versenyképességet, ha nincs mögötte magas minőségű, innovatív és vevőorientált termék, szolgáltatás. Ezért olyan intézkedések kellenek, amelyek növelik a Magyarországon működő vállalkozások innovációs képességét.  

A bürokrácia csökkentése is általános igény – bár abban már van nézeteltérés, hogy e téren eddig történt-e valami. Fekete István szerint már volt előrelépés, ugyanakkor Raskó György agrárvállalkozó úgy véli, csak ígéretek hangzottak el, a helyzet azonban katasztrofális. Pedig – emelte ki – ez nem kerülne az államnak pénzbe, s nagyban javítaná a vállalatok versenyképességét. Ráadásul a tavaly nyáron Orbán Viktor kormányfő által meghirdetett 29 pont egyike volt ez az ígéret, amelyből egyelőre semmi sem valósult meg – tette hozzá.

Többen említették – köztük Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – a kamatszintet, amelyre – tegyük hozzá – a kormány csak közvetetten, hiteles, a külföld bizalmát visszaszerző gazdaságpolitikával tud hatni. A vállalkozások finanszírozási problémáinak egy másik vetületéről beszélt Dávid Ferenc, amikor hangoztatta: nem csak egyszerűsödnie kell a pályázati rendszernek (ahogy arra vannak ígéretek), egyben gyorsan kell a forrásokat folyósítani, s a pályázatokat egyszerű kiegészítő hitellehetőséggel szükséges kiegészíteni.

Van, ahol már történt előrelépés. Például – miként Dirk Wölfer rámutatott – a versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjének tartott szakképzés modernizálása terén, bár a teljes rendszer körvonalai még nem teljesen világosak.

A VOSZ főtitkára

„Talán furcsának tűnik, de versenyképességi kérdésnek tartom a munka törvénykönyvének (Mt.) újraalkotását is. Rugalmasabb, egyszerűbb, a munkaerő flexibilitásához jobban igazodó szabályrendszert kellene készíteni a hatályos – 19 éve érvényben lévő és azóta csak toldozgatott, nem koherens – Mt. helyett. S habár a kormánynak van ilyen szándéka, tisztában vagyok azzal, hogy ez nem egyszerű, hiszen beleépültek például szerzett jogok is. Ám már csak ezért is még az idén elfogadásra kész tervezetet kellene alkotni. Szigorítani szükséges a munkanélküli-segélyezés, továbbá a rokkantnyugdíjazás rendszerét, de olyan formában, amely segíti a munkavállalók visszaterelését a munkaerőpiacra. E célt szolgálva le kellene benne fektetni az atipikus foglalkoztatás – például a távmunka, a munkaerő-kölcsönzés – szabályait is.”

Dávid Péter

Az AmCham ügyvezető igazgatója

„Közös érdekünk egy kiszámítható szabályozási környezet kialakítása, mivel az üzleti bizalom helyreállításához és növeléséhez ez az első lépés. Tagvállalataink egy sor olyan intézkedést fel tudnak sorolni, amely szükséges a versenyképesség javításához. Ilyen a bürokrácia csökkentése, a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakítása, a vámolási és adóbevallási folyamatok egyszerűsítése, a kutatás-fejlesztési költségek elszámolása és az európai áraknak megfelelő elektromos és gáztarifa alkalmazása. Szükséges az is, hogy ne az ígéreteket támogassák, hanem azokat a szervezeteket, amelyek képesek a prosperálásra. S persze valódi reformok kellenek, a bizalom helyreállítása és például a válságadók kivezetése egy előre meghatározott időpontban.”

Fekete István

A Joint Venture Szövetség elnöke

„Számtalan olyan tényező van, amelyen ha változtatnak, javítja vagy éppen rontja a vállalkozások versenyképességét. Említhetem az iparűzési adót, amelyet fokozatosan ki kell vezetni a rendszerből. Tovább kellene csökkenteni a foglalkoztatásra, a bérekre rakódó terheket. Jobb lett volna inkább a járulékokat mérsékelni, mintsem a személyijövedelemadó-terheket. Folytatni kellene az adóbázis szélesítését, például a – megfelelő szinten beállított – minimálbér megadóztatásának bevezetésével, a semmire sem ösztönző kedvezmények kiiktatásával mind a társasági, mind a személyi jövedelemadó esetében. Javítani szükséges a kkv-k külpiacra lépésének támogatásán: a Magyar Külgazdasági Szövetséggel közösen javasolt kereskedőházat az államnak is támogatnia kellene. Folytatni kellene az adminisztrációcsökkentést is.”

Parragh László

Az MKIK elnöke

„A hírekben szereplő négy fő reformterület – a gyógyszerkassza, a nyugdíjkiadások, a tömegközlekedés és a munkanélküli-ellátások – közvetetten hat a cégek versenyképességére, miként a kamatszint is. Versenyképességinek tekintendő minden más olyan elem is, amely meghatározza a működésüket. Idesorolom, sőt, kulcskérdésnek tartom a képzést, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy valóban viszsza lehet-e majd terelni mintegy egymillió embert a munkaerőpiacra. Fontos lenne továbbá hatékonyabbá tenni az állami intézmények működését, és javítani a jogérvényesítés kereteit. Szükség van közigazgatási reformra, az önkormányzati rendszer átgondolására, az állami hivatalok hatékonyabbá tételére. Gondolok például az energiahivatalra, a PSZÁF-ra, de akár a kamarára is. Nekünk is javítanunk kellene a teljesítményünkön.”

Raskó György

Agrárvállalkozó

„A kkv-k számára a legnagyobb gondot talán az elképesztő bürokrácia jelenti. Hogy ezt érzékeltessem: a cégem most épít egy új tisztító-szárító raktárrendszert, a régi lebontásához 19 engedély kell, s az új felépítéséhez is ennyi. Szeptember óta nem tudtuk az összeset beszerezni. Ráadásul mindegyikért kell fizetni valamifajta illetéket – a több tízezer forintostól a több százezer forintosig –, úgyhogy az összesen 150 milliós beruházásunk után két-három millió forintot fizettetnek meg velünk illetékek formájában. Jó lenne, ha a hatóságok felismernék: őket a vállalatok GDP-hozzájárulásából tartják el. A kkv-k várják, hogy a kormány – korábbi ígéretéhez híven – csökkentse az adminisztratív terheket, s hogy felesleges újakkal ne terhelje a cégeket – gondolok a gyakran irracionális környezetvédelmi akadályokra.”

Dirk Wölfer

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője

„A legfőbb elvárás a gazdaságpolitika kiszámíthatósága. Ez az alapfeltétele a hosszú távú vállalati tervezésnek, ám most korlátozott. Ez visszafogja a beruházásokat, mind a működő magyar és külföldi vállalkozók, mind a potenciális külföldi befektetők számára. E kiszámíthatóság fontos jele lenne, hogy a legfelsőbb szintről is biztosítsák: a gazdaságpolitika a jövőben is számít a külföldi befektetőkre a magyar gazdaság fellendítésében. A kiszámíthatóság része a jogbiztonság is. A tulajdonjogok tiszteletben tartása, a megkötött szerződések betartása, egyes vállalati csoportok hátrányos megkülönböztetésének mellőzése, a korrupció visszaszorítása mind elengedhetetlen alapkövetelmény. Versenyképességi tényező a szakképzett munkaerő biztosítása vagy a vállalkozások innovációs képességének támogatása is.”

A VOSZ főtitkára

„Talán furcsának tűnik, de versenyképességi kérdésnek tartom a munka törvénykönyvének (Mt.) újraalkotását is. Rugalmasabb, egyszerűbb, a munkaerő flexibilitásához jobban igazodó szabályrendszert kellene készíteni a hatályos – 19 éve érvényben lévő és azóta csak toldozgatott, nem koherens – Mt. helyett. S habár a kormánynak van ilyen szándéka, tisztában vagyok azzal, hogy ez nem egyszerű, hiszen beleépültek például szerzett jogok is. Ám már csak ezért is még az idén elfogadásra kész tervezetet kellene alkotni. Szigorítani szükséges a munkanélküli-segélyezés, továbbá a rokkantnyugdíjazás rendszerét, de olyan formában, amely segíti a munkavállalók visszaterelését a munkaerőpiacra. E célt szolgálva le kellene benne fektetni az atipikus foglalkoztatás – például a távmunka, a munkaerő-kölcsönzés – szabályait is.”

Dávid Péter

Az AmCham ügyvezető igazgatója

„Közös érdekünk egy kiszámítható szabályozási környezet kialakítása, mivel az üzleti bizalom helyreállításához és növeléséhez ez az első lépés. Tagvállalataink egy sor olyan intézkedést fel tudnak sorolni, amely szükséges a versenyképesség javításához. Ilyen a bürokrácia csökkentése, a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakítása, a vámolási és adóbevallási folyamatok egyszerűsítése, a kutatás-fejlesztési költségek elszámolása és az európai áraknak megfelelő elektromos és gáztarifa alkalmazása. Szükséges az is, hogy ne az ígéreteket támogassák, hanem azokat a szervezeteket, amelyek képesek a prosperálásra. S persze valódi reformok kellenek, a bizalom helyreállítása és például a válságadók kivezetése egy előre meghatározott időpontban.”

Fekete István

A Joint Venture Szövetség elnöke

„Számtalan olyan tényező van, amelyen ha változtatnak, javítja vagy éppen rontja a vállalkozások versenyképességét. Említhetem az iparűzési adót, amelyet fokozatosan ki kell vezetni a rendszerből. Tovább kellene csökkenteni a foglalkoztatásra, a bérekre rakódó terheket. Jobb lett volna inkább a járulékokat mérsékelni, mintsem a személyijövedelemadó-terheket. Folytatni kellene az adóbázis szélesítését, például a – megfelelő szinten beállított – minimálbér megadóztatásának bevezetésével, a semmire sem ösztönző kedvezmények kiiktatásával mind a társasági, mind a személyi jövedelemadó esetében. Javítani szükséges a kkv-k külpiacra lépésének támogatásán: a Magyar Külgazdasági Szövetséggel közösen javasolt kereskedőházat az államnak is támogatnia kellene. Folytatni kellene az adminisztrációcsökkentést is.”

Parragh László

Az MKIK elnöke

„A hírekben szereplő négy fő reformterület – a gyógyszerkassza, a nyugdíjkiadások, a tömegközlekedés és a munkanélküli-ellátások – közvetetten hat a cégek versenyképességére, miként a kamatszint is. Versenyképességinek tekintendő minden más olyan elem is, amely meghatározza a működésüket. Idesorolom, sőt, kulcskérdésnek tartom a képzést, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy valóban viszsza lehet-e majd terelni mintegy egymillió embert a munkaerőpiacra. Fontos lenne továbbá hatékonyabbá tenni az állami intézmények működését, és javítani a jogérvényesítés kereteit. Szükség van közigazgatási reformra, az önkormányzati rendszer átgondolására, az állami hivatalok hatékonyabbá tételére. Gondolok például az energiahivatalra, a PSZÁF-ra, de akár a kamarára is. Nekünk is javítanunk kellene a teljesítményünkön.”

Raskó György

Agrárvállalkozó

„A kkv-k számára a legnagyobb gondot talán az elképesztő bürokrácia jelenti. Hogy ezt érzékeltessem: a cégem most épít egy új tisztító-szárító raktárrendszert, a régi lebontásához 19 engedély kell, s az új felépítéséhez is ennyi. Szeptember óta nem tudtuk az összeset beszerezni. Ráadásul mindegyikért kell fizetni valamifajta illetéket – a több tízezer forintostól a több százezer forintosig –, úgyhogy az összesen 150 milliós beruházásunk után két-három millió forintot fizettetnek meg velünk illetékek formájában. Jó lenne, ha a hatóságok felismernék: őket a vállalatok GDP-hozzájárulásából tartják el. A kkv-k várják, hogy a kormány – korábbi ígéretéhez híven – csökkentse az adminisztratív terheket, s hogy felesleges újakkal ne terhelje a cégeket – gondolok a gyakran irracionális környezetvédelmi akadályokra.”

Dirk Wölfer

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője

„A legfőbb elvárás a gazdaságpolitika kiszámíthatósága. Ez az alapfeltétele a hosszú távú vállalati tervezésnek, ám most korlátozott. Ez visszafogja a beruházásokat, mind a működő magyar és külföldi vállalkozók, mind a potenciális külföldi befektetők számára. E kiszámíthatóság fontos jele lenne, hogy a legfelsőbb szintről is biztosítsák: a gazdaságpolitika a jövőben is számít a külföldi befektetőkre a magyar gazdaság fellendítésében. A kiszámíthatóság része a jogbiztonság is. A tulajdonjogok tiszteletben tartása, a megkötött szerződések betartása, egyes vállalati csoportok hátrányos megkülönböztetésének mellőzése, a korrupció visszaszorítása mind elengedhetetlen alapkövetelmény. Versenyképességi tényező a szakképzett munkaerő biztosítása vagy a vállalkozások innovációs képességének támogatása is.” Így látják külföldön a magyar helyzetet Számos olyan rangsor létezik, amely a világ gazdaságait veti össze az üzleti környezet szempontjából. Ezek egyike a Világbank által évente közzétett Doing Business, amely az egyik legrészletesebben vizsgálja az üzleti versenyképesség, az üzleti környezet milyenségét a világ országaiban. Magyarország ezen a listán a legfrissebb – tavaly ősszel közzétett és az év közepi állapotot tükröző – rangsorában a górcső alá vett 183 ország közül a 46. Egy évvel korábban még csak az 52. volt. Külön örvendetes, hogy hazánk egyike volt annak a 10 országnak, amely egy év alatt a legtöbbet javított az üzleti környezet minőségén.

Magyarországon a tavaly nyáron zárult időszakot megelőző egy évben négy területen történtek – a Világbank által reformoknak nevezett – kedvező változások. Az építési engedélyek megszerzésére időkorlátot szabtak; 6 százalékkal csökkent az ingatlan után fizetendő illeték; egyszerűsödött az adórendszer; a csődtörvény kiegészítésével megteremtették a hitelezők és az adós közötti peren kívüli megegyezés lehetőségét. -->