A kormány is tudja: brutális az adóterhelés hazánkban

Egy gazdaság versenyképességének fontos mérőszáma az átlagos adóterhelés. Amennyiben a vállalkozások az adminisztratív terheket túl magasnak ítélik, termelésüket, beruházásaikat visszafoghatják, illetve új befektetők fordulhatnak el az országtól – állapítja meg a gazdasági tárca. Az elmúlt hónapok adóintézkedései nyomán az adóterhelés szintje 37 százalékra csökkent le, ám ez még mindig elmarad a visegrádi országok átlagos adóterhelésétől az elemzés szerint.

Az NGM kiemeli: a hasonló fejlettségű országok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon kiemelkedően magas volt az utóbbi években a GDP-arányos adóterhelés, magasabb az EU 27 illetve az eurózóna átlagánál is.

A visegrádi országok 2008-ra kimutatott átlagos 33 százalékos adóelvonás 7 százalékponttal volt alacsonyabb a 40  százalékos magyar mutatónál. Az elmúlt időszak adórendszer-átalakításai ugyanakkor lényegesen javítottak az adózási helyzeten Magyarországon – írja a jelentés.

Döntően a tavaly júliusban bevezetett társasági adócsökkentés nyomán az adóelvonás mértéke tavaly 37,6 százalékra süllyedt le. Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó 2011. januári bevezetésének köszönhetően az adóterhelés idén tovább csökken, várhatóan 36,5 százalékra az NGM várakozása szerint.

Itt megjegyezzük, hogy az egykulcsos adónak egyes elemzések szerint akár 1 millió vesztes is lehet. Az új adórendszer alapvetően a többgyermekeseknek és a gazdaságoknak kedvez.

Versenyképességi helyzetünk

Az indirekt adók nemzetközi összehasonlításban magasak voltak 2008-ban Magyarországon, míg a direkt adók mértéke összehasonlításban közepesnek számított a visegrádi országokhoz képest, viszont csaknem 3 százalékponttal magasabb ezek szintje is. A szociális járulékok mind az EU 27, mind a visegrádi országok átlagánál kis mértékben magasabbak voltak – szögezi le a tárca.

Nemzetközi összehasonlításban tehát hazánkban az átlagosnál jóval magasabb az indirekt adókból származó bevételek mértéke Ugyanez igaz a társadalombiztosítási hozzájárulásokra is, míg a közvetlen adók GDP arányos terhe az EU átlagnál jóval kisebb, a visegrádi országok arányánál azonban nagyobb – írja az NGM.

Az ábrán látható, hogy a 2010-ben majdnem lineárisan növekvő, majd az átlagbér 3-szorosa körül magas szinten stabilizálódó adóék, 2011-re elmozdult a visegrádi országokéhoz hasonló negatív meredekségű parabola függvény irányába. Az átlagbér 1,4 szerese felett nagymértékben csökkent, ez alatt kissé nőtt a tanulmány szerint.

2010-ben az átlagos különbség Magyarország és a visegrádi hármak adóéke között, 11.7 százalékos volt, míg 2011-ben ez az átlagszám 7.1 százalékra mérséklődött. A magasabb jövedelemkategóriákban (átlagbér négyszerese felett) az arányszám 10 százalék pontnyi illetve afeletti mértékben csökkent. Ennek eredményeképpen a magyarországi, illetve V3 országok adóék különbségének szórása mintegy negyedére csökkent, megteremtve ezzel egy igazságosabb, munkára ösztönző jövedelemadó rendszert - áll a jelentésben.