Reinhold Mitterlehner egy interjúban elmondta, hogy az állam legalább 50 százalékos tulajodában álló vállalatok felügyelő bizottságában – törvényben lefektetve - 2013-tól 25, 2018-tól 30 százalékra emelné a nők arányát. Mindemellett a felügyelő bizottságok tagjainak megbízatása öt évre szólna.
A magánszféra vállalatait szabályozó Corporate Governance Kodex, a vállalati vezetés kódexében ennél szigorúbb női kvótákat szabnának meg. Gabriele Heinisch-Hosek, a női esélyegyenlőségi ügyekért felelős miniszter – aki már régóta küzd azért, hogy egyre több nő kerüljön vezet beosztásba – üdvözölte az elképzelést. Szerinte a gazdaságnak is szüksége van női vezetőkre, s a kvótaszabályozással Ausztria „felugorhat Európa vonatára” – fogalmazott.
Ahogy arról már korában is beszámoltunk, Európa legnagyobb távközlési vállalata 2015-ig 30 százalékban nőkkel készül betölteni a felső és középső szintű vezetői pozíciókat. A Deutsche Telekom (DT) elsőként vezetett be ilyen kvótarendszert.
René Obermann, a DT elnök-vezérigazgatója kijelentette: "azzal, hogy az eddiginél nagyobb számú nőt vonunk be a felső vezetésbe, lehetővé válik számunkra, hogy jobban működjünk". Jelenleg a DT felső posztjainak mindössze 13 százaléka tölti be nő – jelenti a BBC.
Németországban a versenyszféra nem örülnek az osztrákhoz hasonló szabályozásnak: a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) pártolja a nők nagyobb arányát a vállalatok felső vezetésében, de elutasítja, hogy törvényileg kvótákat szabjanak meg erre - hangoztatta Hans Heinrich Driftmann, a DIHK elnöke, a Berliner Zeitungnak nyilatkozva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.