Csak "szódával" fogyasztható a Merkel-paktum

Az eurózóna-tagországok gazdaságpolitikai együttműködésének erősítését célzó paktummal kapcsolatban német kormányzati tisztviselők már úgy fogalmaznak, a hatpontos javaslatcsomagban elegendő teret hagytak egy leendő kompromisszum kialakítására. Ezt támasztják alá az EurActivnak nyilatkozó uniós tisztviselők is, akik szerint Berlin eleve úgy dolgozta ki a csomagot, hogy alkupozícióját erősítse a hat pontról szóló tárgyalásokon. Brüsszeli források szerint Berlin nem ragaszkodik túlságosan például az inflációkövető béremelések rendszerének eltörléséhez, így ezt a javaslatot gond nélkül be tudja majd áldozni a tárgyalásokon.

A francia gazdasági miniszter a többi tagállam felzúdulását látva leszögezte: a nyugdíjrendszer demográfiai folyamatokhoz való igazítása nem azt jelenti, hogy minden valutauniós országban majd a leendő németországi helyzethez hasonlóan 67 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt. Christine Lagarde kiemelte: azt sem tartalmazza a paktumtervezet, hogy egyik napról a másikra minden eurózónabeli országban 25 százalékos társaságiadó-kulcsot kell bevezetni. A pénteki EU-csúcs másnapján Orbán Viktor magyar kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben. Elemzők szerint a társasági adó alapjának harmonizálásában elérhető megegyezés a tagországok között, amennyiben az nem írja majd elő az adókulcsok egységesítését.

Ugyanígy megállapodás születhet az alkotmányos adósságfék bevezetése terén is. Az eurózónán kívüli Lengyelország már alkalmaz ilyen szabályt, miszerint az államadósság mértéke nem haladhatja meg a GDP 55 százalékát. A magyar kormány is gondolkodik a lengyel megoldáshoz hasonló alkotmányos adósságplafon felállításában – ezt maga Orbán Viktor jelentette be pár hete. Németországban pedig azt írja elő az alaptörvény, hogy a büdzsédeficit nagysága nem haladhatja meg a közberuházások mértékét.

„Nem látom, milyen területeken tudnának egységesítésben megállapodni az eurózóna tagországai” – mondta el lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője. „Sokat tárgyalnak majd még róla, de a konkrét eredményekig nagyon nehéz lesz eljutni, ugyanis az euró megőrzésének közös érdekén túl az egyes országok más és más megoldást látnának szívesen. Még nem lehet tudni, hogy a mostani válságnak az eurózóna megszűnése lesz-e a vége, vagy az, hogy az eurózónán belül kialakul – a Benelux államokból, Német- és Franciaországból, esetleg Ausztriából – egy belső mag, ahol tényleg feladják a nemzetállami szuverenitást a fiskális politika terén. A valószínű forgatókönyv az, hogy az eurózóna adósságválsága még hosszú ideig elhúzódik – mondta. – Magyarország az elmúlt évekkel szemben most kényelmes pozícióban van az euró bevezetése kapcsán, ugyanis jelenleg úgy tűnik, sokkal jobb kívül maradni a saját adósságválságával küzdő eurózónából. Erre is utalhatott Orbán Viktor az EU-csúcs másnapján, amikor azt mondta, hogy 2020 előtt nem várható, hogy hazánk bevezeti az eurót” – emelte ki Török Zoltán.

Orbán kedd este az Európai Néppárt EP-frakciójának rendezvényén is értékelte a versenyképességi paktumról szóló német–francia javaslatot. Elmondta: szigorodnak az eurózónához való csatlakozás feltételei. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az euróövezeten belüli közös gazdasági kormányzás olyan területeket is érinteni fog, amelyeken ez korábban elképzelhetetlen volt: a kezdeményezések „szinte már egy közös fiskális politika irányába mutatnak”.

2. A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése

3. A társasági adó alapjának harmonizálása

4. A nyugdíjrendszer demográ-fiai folyamatokhoz való igazítása

5. Adósságkorlát alkotmányban történő rögzítése

6. Nemzeti válságkezelési rendszerek bevezetése a bankokra vonatkozóan

2. A diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése

3. A társasági adó alapjának harmonizálása

4. A nyugdíjrendszer demográ-fiai folyamatokhoz való igazítása

5. Adósságkorlát alkotmányban történő rögzítése

6. Nemzeti válságkezelési rendszerek bevezetése a bankokra vonatkozóan Merkel hazaüzen A versenyképességi paktum erőltetését Angela Merkel hazai „fogyasztásra” is szánja: az idén hét tartományban választást tartanak. Meg kell felelnie a németeknek, miszerint kemény hangon tárgyal az európai partnerekkel az euró-mentőalap megerősítésének feltételéül szabott paktumról. Az egész ügy arról szól: Németország milyen kondíciókkal vállalja ez eladósodott eurózónatagok megmentését. Külön csúcs lesz A 17 eurózóna-tagállam rendkívüli csúcstalálkozóját várhatóan március 13-án rendezik meg Brüsszelben – értesült brüsszeli forrásból az EUobserver. A múlt heti EU-csúcson az eurózóna vezetői ugyanis abban állapodtak meg, hogy a március 24–25-i uniós csúcs előtt egy külön találkozót tartanak az eurózóna adósságválságával, illetve a versenyképességi paktum kérdéseivel kapcsolatban. -->