Fékezett reformlendület
A munkanélküli-ellátások terén megtakarítandó pénzekről szóló bejelentések azért is furcsák, mert az idén több mint 20 milliárd forinttal többet szán a kabinet erre a területre, mint tavaly. Igaz, ennek jegyében a kormány arra számít, hogy a jövő év elejére a 220 ezret is elérheti a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, a ciklus végére pedig létszámuk 300 ezer fölé dagad. Ennek érdekében azonban éppen az év elején léptettek hatályba meglehetősen szigorú szabályokat, többek között azt, hogy a közfoglalkoztatási lehetőséget visszautasítók elesnek a korábbi rendelkezésre állási támogatás (rát) helyébe lépő bérpótló juttatástól (bpj). Vagyis további szigorításokra e juttatások körében egyelőre nemigen van mód.
A 2011-es költségvetésben 64 milliárd forint áll rendelkezésre kifejezetten a közmunkák elősegítésére. Ez új elem a büdzsében, tavaly ugyanis nem szerepelt külön soron ez a kormányzati célkitűzés: a közfoglalkoztatással kapcsolatos költségek a helyi önkormányzatoknak járó szociális támogatásokban, kötött normatívákban „bújtak meg”. Ezek összege tavaly 183,1 milliárdot tett ki, az idén pedig alig 150 milliárd forint. Ez azonban a 64 milliárdos „külön büdzsét” figyelembe véve nem csökkenés, hanem növekedés.
Valójában azonban meglehetősen nehéz az előirányzatok pontos összevetése. Egyfelől azért, mert a tavaly decemberre járó juttatások, vagyis a korábbi közfoglalkoztatási szisztéma egyhavi költsége (benne többek között a ráttal) már a 2011-es büdzsét terheli. Másfelől pedig ugyanezen keretösszegekből fizetik ki a települések többek között a rendszeres szociális segélyeket, az időskorúak járadékát (azoknak, akiknek nem jár nyugellátás), valamint az úgynevezett adósságcsökkentő és lakásfenntartási támogatásokat.
Tovább bonyolítja a képet, hogy ugyanazon szociális juttatások valójában két külön soron jelennek meg (egy részük ugyanis „sima” juttatás, nagyobbik részük azonban normatív, kötött ellátás), és ez a megoszlás az új szisztémában is megmarad: a bpj 80 százaléka kötött normatíva, a fennmaradó 20 százalék pedig „egyéb szociális juttatásnak” minősül. Pofonegyszerűnek tehát annak ellenére sem nevezhető az új rendszer, hogy a kormány igyekezett egységes, világosabb szisztémát kialakítani.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek egy része úgy véli: a már hatályba lépett átalakítások képezik majd a február végén bejelentendő reformcsomag egyik lényeges elemét, vagyis az eddigi lépéseket „újracsomagolják”. Már ma is hatályos ugyanis az a rendelkezés, hogy a bpj csak akkor jár, ha a támogatott évente legalább harminc munkanapnyi munkaviszonnyal rendelkezik, és iskolai végzettségétől függetlenül elfogadja a neki felajánlott közmunkát. Segélyben csak az részesülhet, aki nem munkaképes vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott. Ha tehát további szigorításokat tervez a kormány, az csak hasonló feltételek bevezetését jelentené a bpj előtti maximum kilenc hónapra járó álláskeresési járadék esetében is.
Más a rendszer
Az idén megszűnnek az önkormányzatok és a munkaügyi központok által szervezett közfoglalkoztatási programok, ehelyett a települések, egyházi és civilszervezetek, sőt, vállalkozások is a munkaügyi kirendeltségeken pályázhatnak rövidebb vagy hosszabb idejű közfoglalkoztatás finanszírozására. A „lokális” lehetőségeket egészítik ki a tárcák által szervezett országos programok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.