Kiderült, mi okozta a hatalmas januári költségvetési hiányt

Noha a 2011. évi januári pénzforgalmi hiány jelentős (az éves cél 17,9% a) a korábbi években is több esetben előfordult kiugróan magas – a 2011. januári hiányt jóval meghaladó, 200 milliárd forint körüli – deficit. Kiemelendő, hogy a 2011. januári hiányt több egyszeri tétel növeli, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiakban kerülnek részletezésre. A január havi hiány okai:

Bevételek

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó bevételek mintegy 36 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjának értékétől. Az alacsonyabb teljesülés hátterében elsősorban a 2010. január 1-jei adózási szabályok változásai állnak. Ez egyfelől az összevont jövedelmek bruttósításának bevezetésével, az adótábla (adókulcsok és adósávok) kedvezőbbé válásával, az adójóváírás kiterjesztésével, valamint a természetbeni juttatások adózásának szigorításával függ össze.

Ezen túlmenően az előző évi időszakhoz képest az év végéhez kapcsolódó jutalom és egyéb többlet személyi juttatások kifizetései a közszférában minimális szintre csökkentek, a versenyszférában pedig feltételezhetően áthúzódtak 2011-re, így az ebből származó adóbevételek is elmaradtak (azok februárban jelentkezhetnek bevételként).

Járulékbevételek és egészségügyi hozzájárulás

Az egészségbiztosítási járulékbevételek és a munkaerő-piaci járulék bevételek esetében részben a jutalom-szerű juttatások fent említett folyamata, részben a járulékszabályozás változásának hatása okozott csökkenést. 2010. januárban magasabb járulékbevételek realizálódhattak, mivel az összesen 5 százalékpont (3 százalékpont Egészségbiztosítási Alap, 2 százalékpont Munkaerőpiaci Alap) munkáltatói járulékmérték-csökkentés csak a minimálbér kétszereséig volt érvényesíthető e hónap befizetéseinél, 2011. januárban pedig minden járulékköteles jövedelem után figyelembe vehető a csökkentés.

2010. január 1-jétől megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség (1950 Ft/hó/fő), de pénzforgalmilag még 2010. január hónapban egy havi befizetés teljesült. 2011. január hónapban már csak a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése történt.

Alig hozott a cselédadó és a különadó

A tavaly nyáron az első gazdasági akcióterv keretében nagy csinnadrattával beharangozott úgynevezett "cseléd adóból", vagyis a háztartási alkalmazottak foglalkoztatásából januárban mindössze 300 ezer forint bevétele volt a költségvetésnek. A szintén az első akcióterv keretében megvalósított 98 százalékos különadó mindössze 64,1 millió forint bevételt hozott. Ez a végkielégítésekre és a szabadságmegváltásokra vonatkozott.

Kiadások

Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok januári teljesítése 210,2 milliárd forint volt, amely az előző évi januári kiadásnak több mint kétszerese. Ezen belül az uniós programok kiadásai 2,8 szeresére növekedtek az előző év azonos hónapjához képest.

Az uniós támogatások hétéves programozási időszakának második felében - a forrásvesztés elkerülése érdekében – így már 2011-ben magasabb kiadás várható, mint 2010 ben, ennélfogva a januári kiadások is már magasabbak voltak. E mellett hatással volt a magas kiadási összegre a 2011. évi költségvetési törvény Uniós fejlesztések fejezetének új, egyszerűbb szerkezete, mely a prioritásokat 2011-től operatív programonként összevonva tartalmazza. A prioritások előirányzatain keletkezett 2010. évi maradványt így át kellett tenni az operatív program előirányzatok soraira, mely januárban ugyan kiadásként jelentkezett összesen 29,1 milliárd forint összegben, de nem tekinthető hagyományos értelembe vett, kedvezményezettek felé megtörtént kifizetésnek.

A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közül meg kell említeni az előző kormány által a 2010. évi költségvetésbe be nem tervezett, majd 2010 végén az általános tartalékból nemzetközi tagdíjak teljesítésére átutalt 6,8 milliárd forintot. E kiadás teljesítése 2011 januárjára húzódott át – és értelemszerűen a korábbi évben nem jelentkezett.

Kezességérvényesítések

Az állam által vállalt kezesség érvényesítése januárban 9 milliárd forint kiadást jelentett, melynek nagyságrendjét egy előre nem tervezett – 7,1 milliárd forint (tőke+kamat) összegű, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez kapcsolódó – egyedi kezesség beváltása határozta meg.