Kína megelőzte Japánt

A tegnap nyilvánosságra hozott japán GDP-adatok megerősítették azt a tényt, hogy Kína megelőzte Japánt, és így a világ második legnagyobb gazdasága lett 2010-ben. Tavaly az utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,3 százalékkal, míg éves szinten 1,1 százalékkal csökkent a japán GDP. A szigetország gazdasága így háromévnyi recesszió után tavaly összességében 3,9 százalékkal nőtt, azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy Japán megőrizze a világ második legnagyobb gazdaságának címét, amelyet 1968 óta birtokolt. Kínában ugyanis az év utolsó negyedében közel 10 százalékkal bővült éves szinten a gazdaság. A kínai gazdaság nagysága így 5,87 ezer milliárd dollárt tett ki 2010 végén, míg a japáné 5,47 ezer milliárdot.

„Csak idő kérdése volt, mikor következik be a kínai–japán helycsere, ugyanis Japán továbbra is egy helyben toporog, még mindig a bankrendszer befagyott hiteleivel, illetve deflációval küzd” – nyilatkozta lapunknak Kuti Ákos. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta, Kínában már inkább a túlzott mértékű növekedés és az ezzel együtt járó inflációs kockázat okoz gondot. Ezt fékezni próbálja a pekingi kormányzat, ám az ingatlan- és a pénzügyi szektorból kiindulva kellemetlen meglepetések érhetik a jövőben a kínai gazdaságot. A jelenlegi növekedési ütemet nem biztos, hogy Kína hosszabb távon fenn tudja tartani, és ez megnehezítheti a világelső USA utolérését a GDP tekintetében.

A GDP-rangsor második helyének elveszítését nem fogták fel drámaian Tokióban. Joszano Kaoru gazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kínai gazdasági boom kedvező hatású Japán, illetve az egész ázsiai kontinens számára. Emellett annak a reményének adott hangot, hogy a két ország gazdasága között tovább mélyülnek a gazdasági kapcsolatok. Utóbbiak eddig is jelentősek voltak, ugyanis tavaly a japán export 19,4 százaléka áramlott Kínába, szemben az Egyesült Államokba tartó 15,4 százalékkal. A kínai gazdaság helyzete például kiemelten fontos a japán autógyártóknak, a Toyotának vagy a Hondának, miután a kínai a világ legnagyobb autópiaca. Továbbá 2010-ben a növekvő átlagjövedelmek hatására rekordszámú, 1,41 millió kínai turista érkezett Japánba, akik sorra vásárolják a szigetország termékeit a Canon fényképezőgépektől a Shiseido kozmetikumokig – jegyzi meg a Guardian.

Bár a kínai gazdaság hihetetlen tempóban bővül, és az átlagemberek jövedelme is egyre növekszik, azonban az egy főre jutó GDP tekintetében még mindig jelentős a különbség Japán és Kína között. Az egy főre jutó GDP ugyanis Kínában csupán a tizedét teszi ki a Japánban mért adatnak.

A jelenlegi trendek alapján a legtöbb elemző úgy véli, hogy 2020 és 2030 között a kínai gazdaság nagysága meghaladja az amerikaiét is. A Peterson Institute for International Economics felmérése szerint vásárlóerő-paritáson számolva azonban Kína már tavaly elvette a világ legnagyobb gazdasága címét az USA-tól.

A nyolcvanas évek ingatlanbuborékának kipukkanása után a kilencvenes évek stagnálása következett Japánban, amit csak az elveszett évtizednek neveznek a szigetországban, és amelynek hatását máig nyögi az elöregedő társadalommal, a deflációval, illetve a hatalmas államadóssággal küzdő ország. A rövid lejáratú kötelezettségekkel együtt a teljes japán államadósság mértéke az OECD adatai szerint az idén túllépheti a GDP 200 százalékát, ez jóval meghaladja az EU-s rekorder Görögország közel 140 százalékos szintjét. A Standard & Poor’s a napokban éppen az eladósodottság mértéke miatt minősítette le az ország hosszú távú államadósságának besorolását AA szintről AA mínuszra. A hitelminősítő szerint a jelenlegi tendenciák alapján az adósságállomány egészen a 2020-as évek közepéig növekszik majd. TaG

Csökkent a többlet

Egymást követő harmadik hónapban is csökkent a kínai külkereskedelmi többlet. Januárban ugyanis kilenchavi mélypontra esett a mutató, miután a behozatal jelentősen, de a kivitel is a várakozásokon felül nőtt. Az adat jól jön Peking számára a közelgő G20-pénz-ügyminiszteri találkozó előtt, ugyanis korábban számos bírálat érte a pekingi vezetést, amiért mesterségesen alacsony szinten tartotta a belső keresletét.