Megszorítások az önkormányzatoknál is
A megyék néhány százmillióstól egy-két milliárdosig terjedő költségvetési hiánya csekélynek tűnik az egyes települések összesen közel 250 milliárdos deficitjéhez képest, ám a sokkal szűkebb hatáskör miatt a spórolás nem egyszerű. Többek közt kórházak, iskolák, több helyen könyvtárak állnak a megyék tulajdonában, ám a pontos tulajdonosi struktúra mindenütt más.
A városok és a megyék ugyanis mellérendeltségi viszonyban állnak egymással, a települések átadhatnak feladatokat a megyének akkor, ha azt maguktól nem képesek ellátni. Ez ahhoz vezetett, hogy sok veszteséges feladat került a megyékhez úgy, hogy a fenntartásuk az ő feladatuk lett, a tulajdonos viszont a település maradt. Ebben az esetben a megye mondhatja, hogy nem tudja az adott intézményt fenntartani, de a feladatot egy átszervezéssel így is meg kell oldania.
Ugyanerre a problémára utalt Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke is, amikor lapunknak elmondta: sok megye eszközei kétségessé teszik, hogy a másoktól átvett kötelezettségeknek intézménybezárások nélkül eleget tudjanak tenni. Pest megye a kötelezően előírt feladatok ellátására, az intézmények működőképességének fenntartására fordította minden forrását 2010-ben is, így nem volt és az idén sem lesz mód a szolgáltatások minőségének jelentősebb mértékű javítására. Tervezett és előre nem tervezhető beruházások szenvedhetnek késedelmet.
A megoldások közt szerepelhet feladatátszervezés, a hivatalok nyitva tartásának rövidítése, spórolhatnak a cafeterián, de a nem kötelező feladatokat is minimalizálják, és a céltartalékok is kiürülnek. Baranyában például a büdzsé tervezésekor 2,4 milliárd forint hiány mutatkozott, végül ezt 1,5 milliárdra faragták le. Szintén másfél milliárdról volt szó Tolnában – igaz, a helyi MSZP épp a hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy ők 1,8 milliárdra teszik a végösszeget. Hajdú-Biharban az elsődleges cél az volt, hogy ne kelljen senkit sem elbocsátani, sem működő intézményeket bezárni. A legambiciózusabb célkitűzés azonban Borsodé, ahol a tavalyi 2,2 milliárdos hiány után nullszaldós költségvetést szeretnének, ennek legdrasztikusabb lépéseként öt megyei fenntartású kórházat összevontak.
Az egészségügy szinte mindenütt súlyosan terheli a megye kasszáját, erre lehet jó példa Komárom-Esztergom, ahol a 12,8 milliárdos büdzsé felét a Szent Borbála Kórházra kell költeni.
Különös ellenpélda Bács-Kiskun megye. Ott néhány hete írtak alá egy 11,6 milliárdos szerződést a Magyar Építő Zrt.-vel a kecskeméti megyei kórház felépítéséről. Igaz, a fejlesztés jelentős részét uniós forrásból finanszírozzák, de a fennmaradó 1,2 milliárd saját forrás is akkora összeg, amekkora egy-egy rosszabb sorsú megye teljes hiánya.
Elkerülhetetlen a leépítés az önkormányzatoknál
Az intézményi feladatracionalizálás ellenére sem elkerülhetők az elbocsátások. Így például Győr-Moson-Sopron megyében a hivatalos közlés szerint 157,5 álláshely szűnik meg. Fontos kiemelni, hogy ez nem ekkora elbocsátáshullámot jelent. Többen nyugdíjba mennek, néhány teljes munkaidős alkalmazott pedig csupán négy órában folytathatja – ezt mutatja, hogy nem egész számú munkahely szűnik meg –, emellett vannak olyan állások is, amelyeket eddig nem töltöttek be, ezekre nem is keresnek a továbbiakban senkit.Hasonló a helyzet Baranyában, ahol közel száz álláshelyet szüntetnek meg, ez 66 munkavállaló felmentését jelenti. Szintén magas az elbocsátási arány Csongrád megyében, ott 85 dolgozótól válnak meg. A legkevésbé fájó technikákat Vasban keresték, ahol az eredetileg tervezett 42 elbocsátás helyett a nyugdíjazások és a részmunkaidők átszervezése után csak 18-ra volt szükség.
Hasonló a helyzet Baranyában, ahol közel száz álláshelyet szüntetnek meg, ez 66 munkavállaló felmentését jelenti. Szintén magas az elbocsátási arány Csongrád megyében, ott 85 dolgozótól válnak meg. A legkevésbé fájó technikákat Vasban keresték, ahol az eredetileg tervezett 42 elbocsátás helyett a nyugdíjazások és a részmunkaidők átszervezése után csak 18-ra volt szükség. A városoknak is fáj Hosszú távon nem fenntartható a megyei és a települési önkormányzatok feladatainak mostani megosztása, s ezt megérzik a városok, falvak is – mondta el Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A megyék és a települések együttműködésében a rossz gazdasági helyzet szerinte két téren mutatkozik meg.
Egyrészt, ahogy korábban is, sok település él azzal a lehetőségével, hogy a veszteséges középfokú feladatait a megyékre ruházza. Ennél is komolyabb problémát okoz azonban az, hogy a megyék egyre kevésbé képesek önként vállalt feladatként támogatni a településeket.
Zongor szerint mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a kötelező feladatok ellátását hol lehet hatékonyan megszervezni. Átfogó finanszírozási reformra van szükség a központi és a helyi adók elosztásánál. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.