Ez húzódik meg annak hátterében is, hogy a várhatóan alacsony szintű költségvetési hiány ellenére is jóval rosszabb a hitelminősítésünk, mint a környező országoké, és a hozamfelárunk is inkább a bajba jutott mediterrán országokéhoz áll közelebb. A gazdaság versenyképességének a növelésével idővel javulhat a helyzetünk, ám tartósan nagy külső többletre lenne szükség ahhoz, hogy utolérjük a régiót, a megtakarítási szokások gyökeres megváltozásával együtt válhatunk csak sikeressé.
Bár nem ezt szokták hangsúlyozni a hitelminősítők Magyarország besorolásának meghatározásakor, mégis az egyik legfontosabb faktor a külső kötelezettség GDP-hez viszonyított mértéke. Ez hazánk esetében a legutóbbi adatok szerint közel a GDP 114 százalékát teszi ki, ami csak annak a fényében tekinthető pozitívumnak, hogy néhány korábbi előrejelzés szerint 2010-re 125 százalékot is elérhetett volna a mutató. A régió többi gazdaságához viszonyítva azonban igen magasnak számít, még az utánunk következő Lengyelországnak is kevesebb mint a fele, 56 százalék a külső adósságrátája, Szlovákiának pedig 38 százalékos.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.