Oszkó tanácsokat ad Matolcsynak

Oszkó Péter szerint a mostani kormány eddig nem jeleskedett abban, hogy intézkedéseiért vállalja a felelősséget, de a 2011-es költségvetési év kezdetével az elődökre mutogatásnak vége. Mivel ez az év súlyos, az éves hiánycél húsz százalékát kitevő finanszírozási lyukkal indult, vészjósló jelek utalnak a strukturális problémákra és a lassan visszahízó kiadásokra. Oszkó Péter ezért a blogján osztott meg néhány ötletet, hogyan lehetne javítani a költségvetés szerkezetén.

"Az előzetes hírek szerint a kormány a februárra ígért szerkezeti átalakítások helyett a közelgő Orbán-csomagban jelentős arányban újra az adóemelések eszközéhez tervez nyúlni, hasonló módon, ahogy a 2006-os választások utáni költségvetési kiigazítás is történt, már akkor is évekre megrongálva a gazdaság versenyképességét. A kiszivárgó intézkedések némelyike ráadásul aggasztóan rossz szerkezetű és hatású lehet mind a növekedésre, mind a foglalkoztatásra" - írta Oszkó.

A PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint nem kérdés például, hogy a járulékminimum bevezetése éppen az alacsony jövedelműek és alacsony képzettségűek, illetve a kis- és középvállalkozások körében növeli a munkaerőköltségeket, azaz ott, ahol egyébként is súlyos foglalkoztatási problémákkal küzd az ország. Különösen pikáns ez az ötlet annak fényében, hogy a tényleges jövedelemmel arányos járulékfizetést kikényszerítő szabályokat az év végével a parlament hatályon kívül helyezte. "E két intézkedés eredményeként tehát a magasabb jövedelmű önfoglalkoztatók legális lehetőséget kapnak a magasabb járulékkötelezettségek elkerülésére, míg az alacsonyabb jövedelműek után kellene többet fizetni. Nehezen követhető az intézkedés logikája és vitathatatlan a foglalkoztatást visszafogó hatása is" - vélte a szakember.

Oszkó szerint ésszerűbb lenne ehelyett a szuperbruttó adóalap kivezetésének újbóli átgondolása, illetve kompromisszumos megoldásként járulékok egységesítésével és a teljes bérköltség bruttósításával történő elvégzése. Ennek keretében az idén kialakított jövedelemadó kulcsok változatlanok maradhatnának, eltűnne a szuperbruttó adóalap szabályrendszere, viszont a járulékok teljes egésze a munkavállalót terhelné, akinek cserébe ugyanilyen mértékkel növekedne a bruttó bére. Mindezek eredményeként a nettó jövedelmek nem változnának, viszont nem is következne be semmiféle bevételkiesés a szuperbruttó adóalap kalkulációjának kivezetése miatt. Ráadásul talán látható presztízsveszteség nélkül lehetne megszabadulni attól a szabályozástól is, melynek keretében a megmaradt magánnyugdíjpénztári tagok munkáltatói járulékbefizetései után nem jár szolgálati idő és így állami nyugdíjjogosultság, s ezzel akár elkerülhető, vagy megelőzhető lenne egy későbbi alkotmányossági vagy strasbourgi fiaskó.