Prés alá kerülnek a bíróságok is

A törvénymódosítás hatásaként 250 milliárdos stabilitási alapot hoznak létre. Az már eddig is ismert volt, hogy ennek legnagyobb, 237 milliárd forintos részét milyen intézkedések révén lehet megtakarítani, most pedig már azt is tudni lehet, milyen forrásokból kívánja „begyűjteni” a kormány a fennmaradó 13 milliárdot.

A parlament honlapján közölt dokumentum szerint „spórolni” kell a nem a kormány irányítása alá tartozó szerveknél is: az egyes költségvetési fejezeteken belül a bíróságoknál 3,662 milliárd, a Magyar Köztársaság Ügyészségénél 1,6 milliárd, az MTA-nál pedig 1,391 milliárd forintos alapot kell képezni a költségvetés számára. Még jelentősnek nevezhető, 361 milliós elvonás éri majd az Állami Számvevőszéket, míg a Gazdasági Versenyhivatalt és az Alkotmánybíróságot, a Köztársasági Elnökséget és az Országgyűlési Biztosok Hivatalát 50-80 millió forinttal „vágják meg”.

A bíróságokat érintő megszorítás azért is aggályos, mivel azok már eddig is komoly anyagi gondokkal küszködtek. A Magyar Bírói Egyesület tavaly év végi jelentése szerint a kiadásaikat – a tervezett költségvetési bevételük erejéig – a költségvetés kiadási oldala nem fedezi. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok bevételei – főleg a társadalmi-gazdasági helyzet és a gazdasági válság miatt – folyamatosan csökkennek, és az elmaradást az állam nem pótolja ki. A bevételi költségvetési terv teljesíthetetlensége miatt számos megyei és táblabíróság évek óta csődhelyzetbe kerül, számláit a takarékos gazdálkodás ellenére sem tudja fizetni. A jelenlegi hiány közel 3 milliárd forint, ez a helyzet pedig „nem felel meg az alkotmányos követelményeknek” – áll a jelentésben.

Valószínűleg a szombaton benyújtott módosításnak és a majdani reformoknak próbált megágyazni az a tanulmány, amely péntek késő délután került fel a Nemzetgazdasági Minisztérium weboldalára A gazdaságra telepedő állam címmel. Ez kiemeli, hogy a magyar államháztartás mérete a gazdaság méretéhez képest mintegy 6 százalékponttal nagyobb a hasonló fejlettségű államok, illetve a többi visegrádi ország átlagánál. Az elemzés szerint az államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem növekedésbarát: alacsony a beruházási kiadások és nagy a folyó kiadások, ezen belül is a szociális juttatások aránya.

Azt egyelőre nem lehet tudni, pontosan mely szociális juttatásokat nyirbálná meg a kormány, az azonban biztos, hogy a szigorítások végső célja a munkára ösztönzés és így a jelenleg kritikusan alacsony foglalkoztatási szint növelése lenne. A valószínűleg a konkrét intézkedésekre is kitérő, a piacok által régóta várt reformcsomagot pénteken tárgyalta első olvasatban a kormány, szerdán akár véglegesen is dönthet róla.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője közölte azt is, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményének a megvonása biztosan nem lesz a strukturális reformok között. Ez a felvetés Orbán Viktor miniszterelnök határozott tiltakozása miatt került ki a javaslatból. Hangsúlyos elemként jelenik meg viszont a strukturális reformokban a közösségi közlekedés átalakítása – jelentette ki a szóvivő.

Plusz 1,7 milliárdos bevétel

A költségvetés módosítása azt is tartalmazza, hogy a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a PSZÁF a korábban tervezettnél 1,7 milliárd forinttal többet köteles befizetni bevételeiből a büdzsébe. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 486 millió, a Magyar Energia Hivatalnak 1,845 milliárd forintot kell betennie a közös kasszába, ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy korábban együttesen még csak 565 milliós megtakarítást irányzott elő számukra a kormány. A PSZÁF 4,733 milliárdot ad be a költségvetésbe.