Szász: a magyar pénzügyi rendszer stabil

Szász Károly az EU költségvetési és pénzügyi bizottsági elnökeinek konferenciáján úgy vélekedett, a válságra jobban fel lehetett volna készülni, ha az egyébként jól működő mikrofelügyelet nem lett volna elszigetelve a makrofelügyelettől. A pénzügyi közvetítő rendszer elemei - különböző bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások - önmagukban lehet, hogy jól működtek, és megfeleltek az előírásoknak, mégis a bennük külön-külön felhalmozódott kockázatok a rendszer egészében már kezelhetetlenné váltak - fejtette ki a PSZÁF elnöke.

Magyar példát említve kifejtette: a devizahitelezés 2004-ben indult el, és a hitelintézetek egyre nagyobb mértékben folyósítottak - főként svájci frankban - hiteleket. Ezek a hitelek "a konkrét intézményi vizsgálatok során nem ütköztek korlátokba", mégis olyan nagyságrendűvé vált a devizahitel-állomány, hogy ez gátat szabott a monetáris és gazdaságpolitika érvényesülésének.

Szász Károly hozzátette: ilyen devizahitel-állomány mellett például egy kamatláb-emelés nem feltétlenül csökkenti a pénzállományt akkor, ha a devizahitelek révén további források áramlanak a gazdaságba. A válság tanulsága, hogy szoros kapcsolat van a mikro- és makroszempontok között, ezért jött létre frankfurti székhellyel az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB), "amely az intézményes felelőse a makroprudenciális kockázatoknak". Az elnök jelezte: Magyarországon a pénzügyi stabilitási tanács látja el ezt a feladatot.

Szász Károly hozzáfűzte: Magyarországnak is fel kell állítania azokat a stabilizációs mechanizmusokat, amelyek egy majdani válság megelőzéséhez szükségesek.