A tavalyi külkereskedelmi adatokból kiolvasható: a tíz legdinamikusabban fejlődő exportpiacunk között csak egy szomszédos ország található (Ukrajna), egy viszonylag közelebbi (Törökország), a többi azonban ázsiai, afrikai és latin-amerikai. Ezekre a piacokra – kevés kivételtől eltekintve – önállóan kis- és középvállalat nehezen jut el. A szakma szerint az államnak kellene ehhez segítséget nyújtani, erre többféle lehetőség is kínálkozik.
Az egyik ilyen indítvány a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) Magyar Főnix projektje. Mint Dávid Imre, az MKSZ elnöke lapunknak elmondta: a kkv-ket segítő, rendszerszemléletű szervezeteket hoznának létre állami támogatással. Ezek segítenék a versenyképes termékkel, szolgáltatással rendelkező, de szakmailag és pénzügyileg nem ütőképes kkv-kat a távoli piacokon való megjelenéshez.
Valóban folyik a kereskedőház-projekt előkészítése – erősítette meg Botos. Hozzátette: a jövő héten kapja meg azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján megindítják a felállítását. A kereskedőház kimondottan a kkv-szektor exportjának a támogatására jönne létre, olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a távolabbi piacokra való eljutást, például az e-kereskedelem révén. Még vannak nyitott kérdések: lehet, hogy egy teljesen új szervezetet állítanak fel, de elképzelhető az is, hogy egy meglévőre csatlakoznak rá. Ez – tudtuk meg szakmai berkekből – annyit jelentene, hogy egy korábban hasonló tevékenységgel már ismertséget és piacokat szerzett, referenciával rendelkező cég felturbózásával valósítaná meg az állam a kereskedőház pilotprojektjét.
A hazai kkv-k közvetett exportszerzését a befektetésösztönzés módosításával is igyekeznek elősegíteni a jövőben – mutatott rá Dávid Imre. Ilyen intézkedés például, hogy az állami támogatás egyik feltételéül a hazai kkv-k egy bizonyos beszállítói hányadát kötik ki, ez szintén lehetővé teszi az exportpiacokra való eljutást. Ez nem annyira a távoli piacok esetében járható út, hanem főként az európaiaknál, amelyek a legjelentősebb exportrelációi Magyarországnak, nem kis részben a nálunk termelő multinacionális cégeknek köszönhetően.
Ami a közvetlen támogatást illeti, a szakmának nincsenek illúziói. Tisztában vannak azzal, hogy az állam jelentősen nem fogja növelni a kkv-k exporttevékenységéhez nyújtandó forrásokat. Remélik, hogy pénzt kevésbé igénylő lépések is hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez, erre pedig számítani lehet – derül ki Dávid Imre szavaiból.
A kötelező kamarai tagság is lehetőséget jelent. Az MKSZ elnöke szerint ezáltal kaphatnak a kamarák olyan feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, amelyek a kkv-szféra külpiaci versenyképességét erősítik.
Javíthat a helyzeten a külgazdasági szakdiplomatai hálózat újraszervezése is. A folyamat megkezdődött, valamennyi állomáshelyen megmérik a kiküldöttek teljesítményét, és várhatóan jelentős személyiállomány-változás lesz. Segítséget jelent majd a szféra számára, hogy a közeli hetekben végre feláll a Magyar Külgazdasági Hivatal. A jelenlegi átmeneti állapotban ugyanis az ITD Hungary már és az NKH még nem dolgozik hatékonyan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.