BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Áldás és átok is az olajár

Tovább hátráltathatják a megugró exportbevételek az orosz gazdaság modernizációját

Tízmilliárd dolláros állami alappal kívánja ösztönözni a külföldi beruházókat a moszkvai vezetés. Az akció fő célja a gazdaság diverzifikálása és az energiaexporttól való függőség csökkentése. A közel-keleti forrongások miatt megugró orosz olajbevételek azonban éppen annak veszélyét hordozzák magukban, hogy lelohad a modernizációs kedv.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök korábban március elejére ígérte a befektetésösztönző alappal kapcsolatos részleteket, ám mindeddig kevés konkrétum került nyilvánosságra. Sajtóértesülések szerint sikerült Moszkvának az amerikai Goldman Sachs befektetési bankot megnyerni tanácsadónak. Ezenfelül már megkerestek befektetési alapokat is mint potenciális ügyfeleket. Az elképzelés szerint társfinanszírozási lehetőséget nyújtanának a külföldi befektetők számára az állami alap által pénzelt beruházásokban.

A projekt fő célja, hogy több tőkét és a beruházásokkal több nyugati szakismeretet hozzanak az országba. Az elmúlt években csökkent az Oroszországba áramló működő tőke (FDI) volumene, a befektetők inkább Kínát és Brazíliát preferálták.

Az állami alap mellett egy másik kezdeményezéssel is az orosz gazdaság versenyképességét kívánják fokozni. Ennek keretében egy külön az államfő mellett működő bizottságot hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy tanácsaival segítse Moszkva nemzetközi pénzügyi központtá történő kiépítését. A bizottság tagjai között lesznek a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase, a Blackstone, a Bank of America, a BNP Paribas és az UniCredit magas rangú képviselői – értesült a Financial Times. A modernizációs tervekkel kapcsolatban ugyanakkor számos kétely megfogalmazódik. Sok külföldi beruházó továbbra sem tartja kielégítőnek a jogbiztonságot és a korrupció visszaszorítását Oroszországban. Ráadásul több elemző is úgy véli, hogy az orosz piac túl kicsi a pénzügyi befektetési társaságok számára – mutat rá az FAZ. Vagyis túl kevés az olyan cég, amelyik elég nagy ahhoz, hogy egy globálisan működő pénzügyi befektető érdeklődését felkeltse.

A líbiai események és a többi arab országban tapasztalható nyugtalanság következtében megugró olajárak óriási bevételi többletet jelentenek az exportőr Oroszország számára. Bár az orosz olajfajta, az urál árfolyama alacsonyabb az északi-tengeri brenténél, jelenleg az előbbi is 110 dollár fölött jár hordónként, miközben a büdzsé összeállításakor alaphelyzetben 75 dollárral kalkulálnak. Ez a helyzet látszólag kitűnő alapot szolgáltathatna a modernizációs beruházásokhoz, de valójában akár ellentétes hatást is kiválthat.

A 140 dolláros hordónkénti olajár katasztrofális lenne Oroszország számára, mivel megfojtana mindenfajta modernizációs késztetést – mondta ki maga Medvegyev elnök. Ráadásul az orosz jegybank megemelte az irányadó kamatlábat, s ez a rubel erősödését, ezzel együtt az importált iparcikkek árának csökkenését eredményezte. Ez éppen a nagyobb hozzáadott értéket felmutató iparágak helyzetét nehezíti meg.

A gazdasági modernizációs törekvések kapcsán azonban korántsem csak az olajárak okoznak gondot. Szakértők szerint ugyanis az olyan kormányzati projektek, mint a Moszkva pénzügyi központtá alakításáról szóló, minden remélhető pozitív hatás ellenére sem elegendők a mélyreható átalakuláshoz. A korrupció mellett a középfokú képzés alacsony színvonala is gondot okoz. Sokszor akadálya a modern technológiák átvételének az is, hogy az orosz szabályozási rendszert nem közelítették a nemzetközi szabványokhoz. Emiatt pedig a külföldön elismert technológiák alkalmazásának engedélyeztetése hosszú és költséges folyamatot jelent. Az extra olajbevételek ugyanakkor egy dolgot mindenképpen lehetővé tesznek: azt, hogy az idén esedékes parlamenti, illetve a 2012-es elnökválasztások előtt legyen keret a hangulatjavító állami költekezéshez.

Kivándorol a tőke

Miközben Oroszországban a működő tőke beáramlása csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években, a tőkeexport nagymértékben felpörgött. Egyedül 2011 első két hónapjában 20 milliárd dollár hagyta el az országot, miközben 2010-ben 38,3 milliárdos volt a kiáramlás. A moszkvai jegybank kommentárja szerint a folyamatot az magyarázza, hogy az orosz vállalkozások vonzóbbnak tartották a külföldi befektetési lehetőségeket a hazaiaknál.

A kedvezőtlen mutatók ellenére a gazdasági és pénzügyminisztérium is abban reménykedik, hogy 2011 egészét tekintve a tőke ki- és beáramlása egyensúlyba kerül.

A kedvezőtlen mutatók ellenére a gazdasági és pénzügyminisztérium is abban reménykedik, hogy 2011 egészét tekintve a tőke ki- és beáramlása egyensúlyba kerül. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.