Az első pozitív jelek a foglalkoztatásban

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a tavaly július óta változatlan munkanélküliség januárban 0,1 százalékpontot mérséklődött, az Unió és az eurózóna tekintetében egyaránt. Magyarország viszont a legnagyobb emelkedést könyvelte el az állástalanságban, a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátánk 12,6 százalékra emelkedett a decemberi 11,8 százalékról. Ebben nagy szerepe lehetett a közmunkaprogramok indításában bekövetkezett csúszásnak, így van rá esély, hogy csak átmeneti megugrásról van szó. Egyébként is a gyengébb harmadba tartozunk ezzel a számmal, a Balti térség és Szlovákia áll csak rosszabbul a térségben, a régi tagországok közül pedig Spanyolország, ahol 20 százalékot is meghaladja a munkát keresők aránya.

A mezőny első felében a hagyományosan alacsony munkanélküliséggel rendelkező Hollandia és Ausztria áll, de a jól teljesítő német gazdaság is egyre jobban zárkózik fel hozzájuk. Ebből a szempontból is kettészakadt tehát Európa: a pénzügyi gondokkal küszködők szociális krízissel is szembesülnek, míg néhány ország már ledolgozta a válság során elszenvedett kiesést. Úgy tűnik, hogy a nyugati kormányok megszorító csomagjai tehát mégsem érkeztek elhamarkodottan, mint ahogy attól a szakértők egy része tartott. Erre utal az is, hogy az infláció egyre távolabb van a célkitűzéstől, februárra előzetesen 2,4 százalékos drágulásról számolt be az EU statisztikai hivatala.

A másik két vezető gazdasági központ, az USA és Japán munkanélkülisége is csökkenőben van, bár egyelőre csak az Egyesült Államokra áll rendelkezésre januári adat (9,4-ről 9 százalékra mérséklődött a ráta). Itt azonban még okozhat átmeneti rosszabbodást a szükségessé váló költségvetési szigorítás, szakértők is jelentősnek tartják az állástalanság problémáját a tengerentúlon.