Az OECD országaiban 2011 februárjában átlagosan 2,4 százalékos inflációt mértek, hazánkban 4 százalék a pénzromlási ütem éves alapon. Az Európai Unió (EU) által követett harmonizált fogyasztói-árindex 4,2 százalékon alakult, amellyel Magyarország a görögökkel holtversenyben áll a második helyen. Észtország az első, 5,5 százalékkal.
Hazánkban az élelmiszerek ára 8,3 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg az OECD átlag 3 százalékot mutat. Magyarországot csak Észtország előzi meg 13,2 és Koera 12,2 százalékkal. Svédországban 3,2 százalékkal csökkentek az élelmiszerek árai egy év alatt, de az EU országaiban is csak 2-3 százalékos drágulást tapasztaltak e tekintetben.
Az energiaárak tekintetében már Magyarország is az átlagot követi: a 10,2 százalékos értékünkkel mindössze egy tized százalékponttal sikerült az OECD áltag alatt maradni. Jobb a helyzet az EU tekintetében, ahol 11,8 százalékkal drágultak az energiaárak ugyanebben az időszakban.
Legfőképp emiatt van gondban Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bbank (EKB) Kormányzótanácsának elnöke, aki áprilisban lehetséges, hogy a jegybanki alapkamat emelésére kényszerül. Az EKB kamata 1 százalék, azonban az inflációs harmadik hónapja haladja meg a jegybank 2 százalékos inflációs célját. Trichet elmondta, az EKB-nak feladata, hogy a célon, vagy a cél közelében tartsa a kamatszintet.
Az energia és élelmiszerárakat leszámítva Magyarország jól teljesít: 0,6 százalék az áremelkedés, mely elmarad az OECD 1,3 és a harmonizált index alapján készült EU országok szintén ugyanekkora inflációjától.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.