Járai munkatársai már a Monetáris Tanácsban ülnek
Megválasztotta az Országgyűlés Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferencet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjává hétfőn, március 21-i hatállyal hat évre. Bártfai-Mager Andreát 292 igen szavazattal, 37 ellenében válaszotta meg a Ház; Gerhardt Ferenc 300 támogató voksot kapott 40 nem ellenében.
A héttagú tanácsból négy tag mandátuma járt le február végén, így azóta „döntésképtelen” a jegybank legfőbb testülete.
A monetáris tanácsban így öten ülhetnek: Simor András elnök, Karvalits Ferenc egyik, és Király Júlia másik alelnök mellé bekerült Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc.
Kik az új tagok?
Bártfai-Mager Andrea, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója és Gerhardt Ferenc, az MFB vezérigazgató-helyettese, igazgatósági tagja. Mindketten rendelkeznek jegybanki tapasztalattal.Bártfai-Mager Andrea 2001 és 2007 között volt a jegybanknál – majd a versenyhivatalnál dolgozott, tavaly óta a közlönykiadó ügyvezető igazgatója –, előbb főosztályvezetőként, majd a pénzügyi stabilitási terület vezetőjeként. Gerhardt Ferecn 2005 és 2007 volt a banküzemi szakterület vezetője, jelenleg is banki pályán dolgozik, az állami tulajdonú MFB-nél vezérigazgató-helyettes (MFB-s volt az első Orbán-kormány idején, 1999-2000-ben is).
A kormány megváltoztatta a törvényt, mely szerint két tagot a kormányfő, két tagot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelölhetett volna a monetáris tanácsba. Az új törvény szerint mind a négy tagot az országgyűlés illetékes bizottsága jelölheti.
Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke elmondta: „a két fő megválasztása is biztosítja a monetáris tanács működképességét, a további két tag jelölésére még a hónap hátralévő részében visszatérnek”.
Gerhardt Ferenc a meghallgatáson elmondta, hogy a jegybanktörvény első helyen a forint érték állandóságának megőrzését jelöli meg, második helyen pedig a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, amely az ország javát is szolgálja.
A forint erősödéssel fogadta a neveket, és a kommentárokat. A hazai devizát 271,4-es szinten jegyezték az euróval szemben, amikor Gerhardt beszélt a bizottság előtt. A forint napon belül a régió legjobban teljesítő devizája lett.
A forint 2,5 százalékot erősödött az euróval szemben ebben az évben, és ezzel a harmadik legjobban teljesítő fizetőeszköz 31 vezető devizát tekintve. A Bloomberg adatai alapján csak a cseh korona és az orosz rubel erősödött többet.
A piacon nem okozott csalódást a tagok megnevezése, elemzők azonban kiemelték, hogy a kormányzó párton belüli ellentétre utal, hogy csak két tagot jelöltek. „Nem tudni pontosan, miért húzódik a procedúra, mindenesetre valószínűsíthető, hogy nincs teljes egyetértés a Fideszen belül sem a jelöltekről” – írta az Equilor napi piaci elemzésében.
Jó hír, hogy a monetáris tanács újra döntésképes és helyreállt a tanács funkciója, de „egyszerűen nem értem, miért a késedelem” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a Reuters hírügynökségnek. Pozitív, hogy mindkét tagnak van jegybanki tapasztalata, különösen a pénzügyi stabilitási részlegről, de a halogatás (fennmaradó két tag kinevezésével) negatív – emelte ki az elemző.
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet a márciusi kamatdöntés után kijelentette, „elégedetlen” amiatt, hogy a magyar kormány megváltoztatja a tagok jelölési mechanizmusát.
Trichet elmondta: az EKB korábban már kifejtette álláspontját az ügyben. "Most vizsgáljuk a kérdést, és csak azután döntünk arról, hogy milyen jogi lépések optimálisak. A következő lépés ugyanakkor az Európai Bizottságé" - tette hozzá. A jegybankelnök válaszában úgy fogalmazott: "nem zárok ki semmilyen lehetőséget".
Kiemelte: lehetséges, hogy az Európai Bizottság pert indít Magyarország ellen, mert megváltoztatta a monetáris tanács jelölési mechanizmusát. Trichet szavai után a forint 1 egységnyit esett az euróval szemben – mondták a Commerzbank közgazdászai.
A JP Morgan londoni befektetési és elemző részlegének felzárkózó térségi szakértői a jelöltek megnevezése után adott kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy "a Fidesz óvatos a konszolidációs csomag és a monetáris tanácsi változtatások piaci reakciójával kapcsolatban", ezért most csak két olyan személyről döntött, akiknek jelölése valószínűleg nem vált ki negatív piaci reakciót, "vagy további negatív kommentárokat az EKB (az euróövezeti jegybank) részéről".
A JP Morgan szerint a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása "megkérdőjelezi a testület döntéshozatalának függetlenségét", ám meg kell várni a két további jelölt megnevezését ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni a pénzügypolitikai kihatásokról.
A ház szakértői hétfői kommentárjukban mindazonáltal "megalapozatlannak" nevezték azokat az aggodalmakat, hogy az új monetáris tanácsi tagok belépése "azonnali" kamatcsökkentést fog eredményezni.
Simor András, az MNB elnöke a februári kamatdöntést követően azt emelte ki, hogy ha a piacnak az az érzése, hogy valami veszélyezteti a jegybank függetlenségét, az önmagában probléma. Minden olyan lépés, ami a jegybank függetlenségének érzetét kedvezőtlenül befolyásolja, az kártékony – magyarázta Simor. Hozzátette: „gátolja azt, hogy az MNB feladatainak megfelelően járjon el”.
Az optimisták táborába tartozom, több tervezett intézkedés is előremutató, ami segíthet az országkockázati felárak csökkentésében – értékelte a Széll Kálmán tervet a Népszabadságnak Simor András , a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Úgy látja, amennyiben sikerül végrehajtani a program fontosabb elemeit – ide sorolta a nyugdíjrendszert, a rokkantnyugdíjakat és a munkanélküliségi ellátásokat érintő elképzeléseket – és elérni a csomagtól várt megtakarítást, akkor a banki kamatok – az országkockázati felárak csökkenésén keresztül - is alacsonyabbak lehetnek, ez pedig a gazdasági növekedést ösztönözheti. Nem mindennel elégedett: a bankadó meghosszabbítása például épp ezzel ellentétes hatást fejt ki.
Bártfai-Mager Andrea 2001 és 2007 között volt a jegybanknál – majd a versenyhivatalnál dolgozott, tavaly óta a közlönykiadó ügyvezető igazgatója –, előbb főosztályvezetőként, majd a pénzügyi stabilitási terület vezetőjeként. Gerhardt Ferecn 2005 és 2007 volt a banküzemi szakterület vezetője, jelenleg is banki pályán dolgozik, az állami tulajdonú MFB-nél vezérigazgató-helyettes (MFB-s volt az első Orbán-kormány idején, 1999-2000-ben is). -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.