"Magyarországról rekordszintű a nemzeti jövedelem kiáramlása"

Ugyanakkor, például a lejáró koncessziók újratárgyalásakor is olyan feltételeket kell szabni, amely megakadályozza a nemzeti jövedelemnek a térségben rekordszintű kiáramlását - közölte a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.

A kamarai elnök szerint például a kamatterhek, a kommunikációs, vagy az energiaköltségek csökkenését eredményezhetné a monopóliumok korlátozása hatósági eszközökkel, és ez hozzájárulna a versenyképesség javításához.

Mint elmondta: térségi versenytársainkkal, így Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával összehasonlítva, Magyarországról rekordszintű a megtermelt nemzeti jövedelem kiáramlása.

Ezen belül a legnagyobb tételt az államadósság kamatterhei jelentik, amelyre évente többet költünk, mint a teljes egészségügyi szférára, és jelentős a külföldi tulajdonú vállalatok profit-repatriálása is.

Példaként említette, hogy 2003 és 2008 között a külföldi tulajdonú energetikai cégeknek a beruházáshoz mért megtérülési mutatója 107 százalékos volt. A kereskedelmi társaságok esetében ez az arány 80 százalékos, a pénzügyi tevékenységet folytató gazdálkodók esetében pedig 155 százalékos.

Eközben az ipari felhasználók számára a földgáz drágább Magyarországon, mint Németországban, vagy Ausztriában. A jegybanki alapkamat is magasabb, mint a velünk versenyző országokban, a vállalati hitelek kamatai szintén magasabbak, és például a mobiltelefon használatáért csaknem a dupláját fizetjük annak, mint amit a németek, vagy az osztrákok.

A bankrendszerben kirívóan magas a kamatmarzs, ami azt jelenti, hogy még mindig nem alakult ki ezen a piacon olyan mértékű verseny, mint az unió régi tagállamaiban.

Míg 2006-ban a magyar GDP vásárlóerő paritáson még 65,1 százaléka volt az uniós átlagnak, addig 2008-ban már ugyanez az érték csupán 62,9 százalék volt, miközben Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása csökkentette az átlagot - fejtette ki a kamara elnöke.

Parragh László arról is beszélt, hogy a kamara véleménye szerint csak a szakképzés erősítése javíthatja a foglalkoztatási arányokat. Ezért semmi értelme 18 éves koráig valakit az iskolapadban tartani, ahelyett, hogy valami gyakorlatilag hasznosítható tudást elsajátítson.

Ugyanakkor a szakképző intézményekben is fontosnak tartják a gyakorlati képzés, az egyetemeken, főiskolákon pedig a természettudományos, műszaki oktatás erősítését.

Munkaadói képviseletként a kamaránál szintén fontosnak tartják a munka törvénykönyve, illetve a sztrájktörvény átalakítását, mert a leginkább veszteséges állami vállalatok átalakításának legfőbb akadálya a megcsontosodott szakszervezeti rendszer, illetve annak szereplői - mondta Parragh László.