Mi lesz a falvakkal? Összevonhatják az önkormányzatokat

A rendszer egységesítésének fontos lépése lesz, ha 2013-tól megszületnek a járások. Addig is a mintegy 3200 települési önkormányzat működését biztosítani kell, közben pedig a feladatok áttekintésénél fontos szerepet kell szánni a finanszírozhatóságnak – mondta el Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke. Hozzátette azt is, hogy a többségben ötezer főnél népesebb kisvárosok helyhatóságait tömörítő szövetségüket még nem keresték meg a kormánytól azzal, hogy a környező falvak feladatainak egy részét vállalják magukra.

A lakosságot érintő megszorításokról bővebben itt olvashat!

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára (képünkön) úgy véli: meg kell egyezni, mi minősül önkormányzati minimumnak.  A centralizációt egy szintig támogathatónak tartja, s nem húzna túl szigorú határt az önkormányzatiság követelményeinél sem: szerinte ha egy község külső segítség nélkül meg tud szervezni egy helyi választást, akkor már maradhat önálló. Igaz, így is vannak települések, amelyek ez alapján nem lehetnének önállóak. Kiemelte: csupán a lakosságszám alapján nem lenne szabad megszüntetni az önállóságot. Tállai András államtitkár erről a kérdésről korábban úgy fogalmazott: a kisebb lélekszámú településeket akár választott elöljárók is vezethetnék, képviselő-testület vagy bizottságok nélkül.

A régióban nem lenne egyedülálló az összevonásról szóló drasztikus elképzelés sem. Az elmúlt egy évben Ausztriában és Szlovákiában is felmerültek hasonló ötletek. A szlovákiai terv legnagyobb ellenzői épp a magyar pártok voltak, mivel döntően a felvidéki, magyar többségű falvak helyzetét kavarta volna fel. Az osztrák tervek azonban súlyosabbak voltak, ott még az is felvetődött, hogy tízezer lakosnál húzzák meg az önkormányzatiság minimumát.